Konfliktus és identitás Mi is maga a történelem? Reinhart Koselleck
meghatározása szerint a történelem nem más, mint emlékek (Erfahrungen) halmaza.
Ezen emlékek összegyűjtéséből kialakul egy eseménysorozat, ami a történelmet
alkotja. Jelen kiadvány első része az örmény nép többségi társadalomtól
elszakadt, diaszpórában élő tagjaival foglalkozik. A kötet második része a
Karabah-problematikát taglalja. A szerzők arra törekedtek, hogy a konfliktus
történelmi előzményeit elemző módon ismertessék, valamint bemutassák azt, hogy
egy-egy konfliktus az adott népcsoport teljes gondolkodását és identitását is
átalakítja, amely által új tapasztalatok és új elvárások jönnek létre. Az olvasó
a Studia Armenologica Hungarica sorozat hatodik kötetében az örmény történelem
és történetírás legújabb kutatási eredményeit ismerheti meg. A Pázmány Péter
Katolikus Egyetemen (PPKE) 2016-ban alakult meg az Armenológiai Tanszék,
amelynek jelen kötetét már azok a hallgatók szerkesztik, akik ott tanultak és
bekapcsolódtak a tanszéken megvalósuló kutatómunkába. A kötet szerzői tehát az
Armenológiai Tanszék hallgatói, doktoranduszai és oktatói, valamint a PPKE
partner?intézménye, a jereváni Khachatur Abovyan Örmény Állami Pedagógiai
Egyetem (ASPU) oktatói. Ezen kötet kiváló példája annak, hogy a közös
publikációk is részét képezik az intézményi együttműködéseknek. A 2019-ben
elindult sorozat részben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai
Tanszékén végzett tudományos kutatások publikálását szeretné megismertetni az
olvasóközönséggel magyar és angol nyelven; részben a magyar nyelvű könyvpiacon
az örmény tanulmányoknak, örmény történelemnek és kultúrának egységes
megjelenésű, egy nívós kiadó általi, folya?matos publicitását kívánja
biztosítani. Az utóbbi szándék indokolja, hogy a könyvsorozatban nemcsak a
tanszék munkatársai publikálhatnak, hanem örömmel biztosít helyet azon témáknak,
amelyek az örmény történelem, kultúra, irodalom, társadalom vonatkozásában
tudományos minőséget hordoznak; azaz egy-egy téma kapcsán a szakterület elismert
képviselői tudják bemutatni alapkutatáson nyugvó tudományos állás?pontjukat,
illetve az alapkutatásokra épülő széleskörű és egy-egy téma kapcsán letisztázott
elemzésüket, e könyvsorozat keretei között. A PPKE BTK Armenológiai Tanszéke
olyan, nemzetközileg egyedülálló kompetenciákkal rendelkezik, amelyek a keleti
és a nyugati örmény nyelvet, irodalmat, kultúrát, klasszikus történelmi és
diaszpórakutatást és értékeket a legszerteágazóbban fogják össze. A könyvsorozat
célja így egységes: jelentősen hozzá kíván járulni a világ első keresztény
népének történelméről, vallási hagyo?mányai?nak és értékeinek gazdagságáról,
kultúrájáról és társadalmáról alkotott képnek a magyar és nemzetközi
olvasóközönség előtti legteljesebb ki?kristá?lyo?so?dásának be?mu?tatá?sához,
továbbá mind?ezen érték megőrzéséhez és hiteles átadásához. Kiss Péter
Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem-német szakán kezdte,
majd a halle-i Martin-Luther-Universität történelem-keresztény Kelet tanulmányok
szakán folytatta, melynek jelenleg is hallgatója. Fő kutatási területe az örmény
és a szír történetírás valamint keleti egyháztörténet. A 34. OTDK Humántudományi
Szekciójának konferenciáján II. helyezést ért el a Világosító Szent Gergely
szerepe az örmény identitás megőrzésében Erdélyben c. munkájával. Az Új Nemzeti
Kiválósági Program keretében ? Récsei Péterrel együtt ? kutatói ösztöndíjban
részesült a 2021/2022-es tanévben. Szakmai munkásságát a jereváni Khachatur
Abovyan Örmény Állami Pedagógiai Egyetemen, a Bécsi Egyetemen, a Kolozsvári
Babes-Bolyai Tudományegyetemen töltött ösztöndíjas félévek, valamint a jereváni
Matenadaranban és a Staatbibliothek zu Berlinben töltött szakmai gyakorlatok
alapozták meg. Récsei Péter Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen
végezte magyar-történelem szakon. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus
EgyetemTörténelemtudományi Doktori Iskola hallgatója. Fő kutatási területe a
dél-kaukázusi régió 19. századtól napjainkig. Kutatásai során kiemelten
alkalmazza a braudel-i lonue durée és az anderson-i nacionalizmuselméletet. A
35. OTDK Humántudományi Szekciójának Konferenciáján az Idő és tér ?
Hegyi-Karabah értelmezése a longue durée kontextusában c. dolgozata, az 1945
utáni egyetemes történelem tagozatban, a II. helyezést szerezte meg. Az Új
Nemzeti Kiválósági Program keretében ? Kiss Péterrel együtt ? kutatói
ösztöndíjban részesült a 2021/2022-es tanévben. Récsei Péter tudományos
munkásságát már az egyetemi évek kezdetén megalapozta a jereváni Khachatur
Abovyan Örmény Állami Pedagógiai Egyetemen töltött féléve, illetve a
Staatsbibliothek zu Berlinben töltött szakmai gyakorlata alatt.