A Kárpátok legfiatalabb tűzhányója, a Csomád A páratlan szépségű Szent
Anna-krátertó ismertsége messze túlnyúlik a Székelyföldön. Az internet korában
már szinte mindenki hallott róla, hogy az egész Kárpát-medence legfiatalabb
vulkánkitöréseinek helyszíne volt. De a krátertó és az azt körülölelő
Csomád-Büdös hegycsoport népszerűségét - évszázadok óta - az is megalapozza,
hogy változatos utóvulkáni jelenségek színtere: mofetták, iszapfortyogók,
különböző összetételű ásványvizek (helyi névvel borvizek) örvendeztetik meg az
oda látogatókat. Könyvünk erről a vidékről, a Csomád vulkánról ad
népszerű-tudományos keresztmetszetet. A vidék kutatása mostanában új lendületet
kapott: erdélyi, magyarországi és külhoni tudósok tanulmányozzák a
tűzhányótevékenység jellemzőit és a környezeti változásokat. Megtudtuk, hogy a
Csomád - egy utolsó, robbanásos működéssorozat után - mintegy 28 ezer évvel
ezelőtt csitult el. A Szent Anna-tó és valamivel idősebb ikerkrátere, a
Mohos-tőzegláp fenekét kibélelő üledékek tanulmányozása hozzásegített az utolsó
kitörések óta folyvást változó őskörnyezet megismeréséhez. A régészet, a
történelem pedig feltárta a táj és ember változó kapcsolatát a régmúlttól
napjainkig, a Csomád-Bálványos Régió megvalósításáig. A Csomád-könyv
alapgondolata 2015-ben született meg, amikor az új kutatások nyomán világossá
vált, hogy az eredmények a nagyközönség érdeklődésére is számot tartanak. Az
először angolul, most magyarul megjelenő kötet a vulkánt a lehető legtöbb
szemszögből igyekszik bemutatni. A két részre, ezen belül 17 fejezetre tagolódó,
50 szerző tollából született művet kihajtható térképmelléklet egészíti ki.
Gazdagon illusztrált kötetünket örömmel adjuk minden érdeklődő kezébe!pológus
nyomán - Észak-Kazakisztánban, az ott élő argün-magyar törzs szállásterületén
továbbá Nyugat-Szibériában, az Omszki Terület Kazakisztánnal határos Russzkaja
Poljana körzetében, a kipcsák-magyar törzs szállásterületén végzett
terepkutatást. Kutatásainak célja kezdetben az ősmagyar temetkezési szokások
keleti párhuzamainak feltárása, majd - amikor tudomására jutott, hogy a keleten
maradt magyarok reliktuma a hajdani Mongol Birodalom roppant kiterjedésű
területén szétszóródva ma is megtalálható - figyelme a magukat magyarnak nevező
keleti néptöredékek felé fordult. Kutatásairól több, színes fotókkal illusztrált
könyvet adott ki. Új könyve, az Őseink nyomában Ázsiában a 18 évig tartó
terepkutatás eredményeinek összegzése. A keleti és nyugati magyarok közös
eredetét történeti, régészeti, néprajzi és antropológiai adatok ismertetésével
igazolja.