Tiltott füzet Írás közben bátorító könyvekkel bástyázom körül magam. Alba de
Céspedes regényei is köztük vannak. Elena Ferrante A negyvenes éveiben járó
Valeri Cossati nem is sejti, milyen boldogtalan, egészen addig, amíg egy
vasárnap délelőtt hirtelen felindulásból szert nem tesz egy fekete füzetre.
Titokban naplót kezd vezetni. Részletesen beszámol mindennapjairól, az első
szerelemmel küszködő egyetemista gyerekeivel való összetűzéseiről, az állandó
pénzzavarról, megkeseredett férjével való küzdelmeiről, a háztartásvezetés
nehézségeiről, irodai munkájáról és a főnökéhez fűződő különleges barátságáról.
Ahogy lopva rögzíti gondolatait és érzéseit, közel kerül önmagához, új
fénytörésben látja az életét, és hamarosan rájön, hogy családja iránti
kötelességtudatából önmagáról réges-rég lemondott. Valeria egyre mélyebbre merül
belső világába, és az elégedetlenség és nyugtalanság, amellyel szembesül,
felzaklatja. Ahogy bejegyzésről bejegyzésre rátalál saját hangjára, korábbi
identitásképző szerepei - feleség, anya, lány, barátnő, titkárnő - leválnak
róla. A család törékeny szövete foszladozni kezd, Valeria pedig rátalál önálló
gondolataira, saját vágyaira. A Tiltott füzet korát megelőző, felforgató hatású,
radikális regény. De Céspedes művészien és szenvedélyesen védelmébe veszi a nők
íráshoz való jogát - azt a jogot, amit sosem szabad magától értetődőnek
tekinteni. Mindig is jelentéktelennek találtam az életemet: az esküvőmön meg a
gyerekeim születésén kívül nem történt benne semmi említésre méltó. Viszont
mióta véletlenül naplóírásba fogtam, úgy találom, egyetlen szó vagy hangsúly is
lehet ugyanolyan fontos, akár még fontosabb is olyan dolgoknál, amelyeket
megszokásból annak tartunk. Ha megtanuljuk megérteni a mindennapos történések
legapróbb részleteit, talán azt is megtanuljuk, hogyan értsük meg az élet
legtitkosabb értelmét. De nem is tudom, hogy ez jó-e vagy sem. Alba de Céspedes
(1911-1997) népszerű olasz-kubai regényíró, költő, forgatókönyvíró. Kuba első
elnökének unokája, egy nagykövet lánya. Rómában született és nőtt fel. 15 évesen
feleségül ment egy diplomatához, 16 évesen lett anya, 20 éves korában elvált és
írni kezdett. Az 1930-as években újságíróként dolgozott, aktívan részt vett az
olasz partizánmozgalomban, antifasiszta tevékenysége miatt kétszer börtönbe
került, regényeit betiltották. A fasizmus bukása után megalapította a Mercurio
című, rövid életű, de rendkívül nagy hatású irodalmi folyóiratot. A háború vége
után Párizsba költözött, ott is halt meg. A Tiltott füzet eredetileg a La
Settimana Incom Illustrata című hetilapban jelent meg folytatásokban, nagyjából
ugyanabban a hat hónapban, amelyben a jegyzetfüzet bejegyzései is születnek 1950
decembere és 1951 júniusa között. Alba de Céspedes Olaszország egyik
legkozmopolitább, leggyújtóbb hatású, legéleslátóbb és legmellőzöttebb írója. -
Jhumpa Lahiri Alba de Céspedest olvasva mintha egy ismeretlen univerzumba törtem
volna be. - Annie Ernaux