Hű, a teremburáját! Csak meg ne tudja a tisztelt tanári kar, hgy egy
hamisítatlan, belevaló, átkozott, ebadta komisz kölyök ? regényhős is lehet!
Márpedig ennek a könyvnek a lapjain ez történik! Hakker Bandi válogatott
csibészségeinek igaz történetét tartjátok a kezetekben! És hogy a tanároktól se
féljetek, elárulhatjuk: az ő gyermekkoruk legkedvesebb olvasmánya volt az Egy
komisz kölök naplója. Ma is jót nevet mindenki, aki csak olvassa, mert a buta
ember mindig nevetséges is. E könyv hőse pedig? hm? hogy is mondjam? Kissé buta?
Vagy kaján? Az biztos, hogy a szíve, a bátorsága a helyén van, csak az eszét
veszti el néha! Az ilyesmi aztán nemcsak mókás, hanem lélegzetelállítóan
veszélyes kalandokba is sodorja őkelmét. Nem rajta, hanem a szerencséjén múlik,
hogy éppen megússza viselt dolgait. Az még dicséretes, hogy naplót vezet ?
különben hogyan is olvashatnánk róla! ?, de ez már mégiscsak sok, hogy ilyen
csapnivalóan tudja a helyesírást. Versenyt kéne hirdetni, ki talál több hibát
egy-egy oldalon!