?A mítoszt nem szabad közelről nézni? a mítosz se nem igaz, se nem hazugság.
Aki a kicentizett valóság felől közelít, nyomban pofára esik? ? kell az újabb
meg újabb bizonyíték, hogy az ember nem egy racionális kis güzü, aki fölkel,
fölöltözik, kimegy, melózik és párzik. Majd meghal, és berakják koporsóstól a
földbe? A hős eligazodik a világban. Tudja ki hal, ki penge. Ki az, aki csak
úszik az árral és olyan mindegy neki, hogy ezernyolcszáznegyvennyolcat vagy
ezerkilencszáznyolcvanhatot írnak? A körülmények betápláltak valamit a fejébe, s
ha beszél akkor is csak tátog, bambán meredve maga elé? Bezzeg a pengék akik
belehasítanak a dolgok közepébe? csontig hatolnak, metszenek? ők megmutatják mi
van a kor bőre alatt? ? ma már nem divat arról beszélni, hogy ?alulról jöttem?,
de mégiscsak jöttünk onnan páran. Rajzottunk a viaszosvászon mellől, tele
vágyakkal, illúziókkal? ? vajon nem kollektív kényszerképzet volt az egész,
amikor a nagy manipulátorok nadrágok, gitárok és hajviseletek felé terelték az
ifjúság örök dühét?? S néhányan túlságosan nagy hévvel kapták be a legyet? ? S
valaki a mosdóban, alig láthatóan, csupa kisbetűvel kiírta: amíg a föld kerek,
mindig lesznek rockerek? de azt mondja meg inkább valaki: ? Penge vagy hal volt
ERBÉ kapitány??