A Védánta a Véda- és Upanisad-irodalom betetőzését jelenti, míg a Szútra szó
jelentése vezérfonal. A Védánta kifejezés az Upanisad-irodalmat, illetve annak
végső lényegét jelöli. Az Upanisad-irodalom az ősi India különböző filozófiai
áramlatainak tárháza, s ezért vált szükségessé az összegzés, amit a Védánta
Szútra valósított meg. A Szútra-stílus igen különleges műfaj, mely az egymással
sokszor már évszázados filozófiai vitában álló tanrendszerek összehangolására
törekszik. Azonban a Védánta Szútra enciklopédikus volta ellenére sem homályos
vagy gyakorlatiatlan, ha megfelelően kerül bemutatásra, maga lesz az azonnali
inspiráció forrása. Átfogó, egyetemes látásmódja képes kiemelni az elmét a
materialista test-elme (Saríra-Manasz) életfelfogás kötöttségéből, és elvezetni
a végső szabadság, a Legfelsőbb Abszolút (Para-Brahman) megvalósításáig. Mivel a
mindennapi észlelésünk tárgya a sokféleség, ezért szükségessé vált annak
ismertetése, hogy valójában minden az Abszolút, a Brahman, mely egy, második
nélkül, míg a jelenségvilág sokszínűsége látszólagos (Májá) csupán. Ez az,
melyet a Vedánta Szútra hirdet. (Védánta Szútra Bakos Attila
magyarázataival)brahma satya? jagan mithy? j?vo brahmaiva n?para?Brahman az
egyedüli valóság (Szatjam), a világ (Dzsagat) valótlan (Mithjá), az egyéni lélek
(Dzsíva) lényegében nem különbözik (Nápara) a Brahmantól. Sankarácsárja: Brahma
Gjánáváli Málá 20. (részlet)