Az irodalom ígérete
Az irodalom ígérete Az irodalom ígérete: az esztétikai világok keletkezésének
korlátok közé nem szorítható szabadsága, amely felemeli magához olvasóját és
méltóvá teszi arra, hogy másutt nem hozzáférhető tapasztalatban részesülhessen.
Ennyiben az ígéret bizonyosan szép szó: köti a beteljesítés fogadalma, a
szépliteratúra össze nem téveszthető egyediségében rejlő adomány, ami megnyitja
az utat az értelemtörténés kiváltotta önmegértés számára. Ugyanakkor az olvasás
maga is alakítja a művet, párbeszédbe lép vele, faggatja, az olvasó cselekvő
résztvevőjévé válik az ígéret beteljesítésének. Az irodalom ily módon akkor jön
létre és lesz ígéret, amikor megértéssel fordulunk felé. Szirák Péter kötete nem
kevesebbre vállalkozik, mint az értő olvasás és az új ígéretekkel bíró
újraolvasás beteljesítésére. Az elmúlt száz év magyar szépprózáját és
költészetét alapjaiban meghatározó témák és alakításmódok, mint a gyermekiség, a
gyász, a test vagy az élet, illetve azok közvetítettsége a kötet tanúsága
szerint a kurrens irodalom- és kultúratudományi kutatások homlokterében állnak,
csakúgy, mint a lehetőség arra, hogy megbízható módon férhessünk hozzá a
történetiség és a hitelesség nyelvművészeti paradigmáihoz. Huszadik századi és
kortárs klasszikusaink ? Ady, Kosztolányi, Móricz, Németh László, Mészöly
Miklós, Kertész Imre, illetve Esterházy, Nádas, Térey János vagy Bodor Ádám ?
életműve az e kötetben olvasható interpretációknak köszönhetően számos új
szemponttal gazdagodik. A következetes szakmai narráció, a szisztematikus és
szövegközeli olvasatok miközben föltárják e nyelvi-esztétikai világok
működésmódját, próza- és költészettörténeti távlatban egyaránt támpontokat
kínálnak értelmezésükhöz. Az irodalom ígérete a nyelvművészetben rejlő
kimeríthetetlen lehetőségek föltárására vállalkozik, és az olvasásban
kiteljesedő szabadságot kínálja. Szerkesztette: L. Varga Péter Borítóterv: Szabó
Imola Julianna Szirák Péter (1966) irodalomtörténész. A Debreceni Egyetem
professzora és az Alföld főszerkesztője. Kötetei: Grendel Lajos (1995), Az Úr
nem tud szaxofonozni (1995), Folytonosság és változás (1998), Kertész Imre
(2003), Örkény István (2008), Ki említ megérkezést? (2016)
korlátok közé nem szorítható szabadsága, amely felemeli magához olvasóját és
méltóvá teszi arra, hogy másutt nem hozzáférhető tapasztalatban részesülhessen.
Ennyiben az ígéret bizonyosan szép szó: köti a beteljesítés fogadalma, a
szépliteratúra össze nem téveszthető egyediségében rejlő adomány, ami megnyitja
az utat az értelemtörténés kiváltotta önmegértés számára. Ugyanakkor az olvasás
maga is alakítja a művet, párbeszédbe lép vele, faggatja, az olvasó cselekvő
résztvevőjévé válik az ígéret beteljesítésének. Az irodalom ily módon akkor jön
létre és lesz ígéret, amikor megértéssel fordulunk felé. Szirák Péter kötete nem
kevesebbre vállalkozik, mint az értő olvasás és az új ígéretekkel bíró
újraolvasás beteljesítésére. Az elmúlt száz év magyar szépprózáját és
költészetét alapjaiban meghatározó témák és alakításmódok, mint a gyermekiség, a
gyász, a test vagy az élet, illetve azok közvetítettsége a kötet tanúsága
szerint a kurrens irodalom- és kultúratudományi kutatások homlokterében állnak,
csakúgy, mint a lehetőség arra, hogy megbízható módon férhessünk hozzá a
történetiség és a hitelesség nyelvművészeti paradigmáihoz. Huszadik századi és
kortárs klasszikusaink ? Ady, Kosztolányi, Móricz, Németh László, Mészöly
Miklós, Kertész Imre, illetve Esterházy, Nádas, Térey János vagy Bodor Ádám ?
életműve az e kötetben olvasható interpretációknak köszönhetően számos új
szemponttal gazdagodik. A következetes szakmai narráció, a szisztematikus és
szövegközeli olvasatok miközben föltárják e nyelvi-esztétikai világok
működésmódját, próza- és költészettörténeti távlatban egyaránt támpontokat
kínálnak értelmezésükhöz. Az irodalom ígérete a nyelvművészetben rejlő
kimeríthetetlen lehetőségek föltárására vállalkozik, és az olvasásban
kiteljesedő szabadságot kínálja. Szerkesztette: L. Varga Péter Borítóterv: Szabó
Imola Julianna Szirák Péter (1966) irodalomtörténész. A Debreceni Egyetem
professzora és az Alföld főszerkesztője. Kötetei: Grendel Lajos (1995), Az Úr
nem tud szaxofonozni (1995), Folytonosság és változás (1998), Kertész Imre
(2003), Örkény István (2008), Ki említ megérkezést? (2016)
Adatlap
Ár: | 3.890 Ft |
Könyvkereső: | Tudományos és dokumentum |
Feladás dátuma: | 2024.11.22 |
Eddig megtekintették 0 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "Az irodalom ígérete" című hirdetést látja. (fent)