Tükrözés és torzulás Németországban a sajtó talán a legfontosabb
közvélemény-formáló erő. Az elmúlt két évtizedben Magyarország nemzetközi
megítélése szempontjából különösen fontos elvárássá vált, hogy a német
olvasóközönség tárgyszerűen és kiegyensúlyozottan vélekedjék az itthoni és a
Kárpát-medencei magyar vonatkozású eseményekről. K. Lengyel Zsolt, a korábban
csak Münchenben, 2009-től Regensburgban is működő Magyar Intézet vezetője
1993?1994-ben alapos havi és alkalmi, a tudományos irodalomra is kiterjedő
szemléket készített arról, hogy a német politikai sajtó hogyan, milyen hatások
nyomán minősíti a magyarországi rendszerváltozás folyamatait, valamint a magyar
kisebbségek helyzetét a kommunista rendszerek összeomlása után. A dolgozatok a
legizgalmasabb pillanatokat ragadják meg, például az első demokratikusan
választott kormány utolsó háromnegyed évét, majd a második szabad választások
körülményeit ? és következményeit. A sajtóelemző tudós döntően a legnépszerűbb
lapokat szemlézte, elsősorban a hamburgi Der Spiegelt, a berlini Die Weltet, a
frankfurti Frankfurter Allgemeine Zeitungot és a müncheni Süddeutsche Zeitungot.
Rendszeresen értelmezte a Neue Zürcher Zeitung tudósításait is. Általános
megállapítása szerint a német politikai, illetve politológiai közvélemény
kezdetben rokonszenvvel kísérte a magyarországi rendszerváltozást és a magyar
kisebbségek útkeresését a környező országokban, 1993 nyarára azonban többnyire
kedvezőtlenre módosult az álláspontja e témakörben. Közismert, hogy a német
Magyarország-kép ma is terhes azoktól a ?tisztázatlanságoktól?, amelyek korai
köztudatba kerülését K. Lengyel Zsolt pontosan azonosítja két évtizeddel ezelőtt
keletkezett, e könyvben kiadott sajtójelentéseiben.