Magyar könyvlexikon A magyar könyvkultúrának régi adóssága egy átfogó, a
klasszikus munkafolyamatokat, kiemelkedő műhelyeket és mestereket bemutató
lexikon megjelentetése. Az enciklopédiák és kézikönyvek ugyan bőséggel, s egyben
némi részrehajlással, ellentmondással tartalmaznak idevágó szócikkeket,
fejezeteket, a Magyar könyvlexikon címben jelzett tartalommal azonban önálló,
magyar mű nem készült. A lexikon több mint 2000 címszóban (szócikk és utaló)
tárgyalja könyvkultúránkat a könyvnyomtatás megjelenésétől (XV. század második
fele) 1949-ig, egy nagy korszak lezárulásáig. A fogalmi szócikkek a
könyvkészítés témakörére korlátozódnak, tehát a könyvforgalmazás témaköre
(személyek, intézmények) nem került bele. Kimaradtak, legfeljebb érintőlegesen
szerepelnek terjesztők, boltok, szintén kimaradtak a nyomtatás és könyvkötés
mesterfogásainak fogalmai. A feldolgozhatóság érdekében lemondani kényszerültünk
az egyetemes könyvkultúra és a magyar könyv külföldi kapcsolatainak
bemutatásáról is. Valószínűsíthető, hogy a magyar könyv és betű szavak
bolgár-török közvetítéssel végső soron kínai eredetűek, de a XVI. századtól
kibontakozó, a könyvnyomtatás által uralt írásbeliség szempontjából ez a keleti
párhuzam nem tűnik jelentősnek, annál fontosabbak viszont a záró periódusnak
választott aranykor végéig, 1949-ig folyamatosan, szinte kizárólag
Nyugat-Európából származó könyvészeti újítások. (Részlet az előszóból)