Az evező fogva vagyon... - Levelek a kitelepítésből, 1951-1953 1951-ben az úri
középosztály maradványait büntetendő újfajta retorziót vezetett be a sztálinista
hatalom: budapesti családok ezreit telepítették ki az alföldi tanyavilágba,
lakásaikat pedig elvették. Pár hónap alatt mintegy ötezer család találta magát
az Alföld valamelyik sarkában. Bár a kitelepítések 1953-ban véget értek, az
érintettek évtizedekig cipelték a trauma súlyos terheit. A Tények és Tanúk
sorozat újabb kötete a kitelepítés mentalitástörténeti aspektusába enged
bepillantást egy család levelezésén keresztül: a világháború előtt elismert
bankárnak, Mikecz Károlynak a Békés megyei Kamut tanyavilágába kellett költöznie
Péter fiával és menyével, Kövér Katalinnal. Az ő leveleiken keresztül kapunk
képet az Alföldön kényszerűen újrakezdett életről. Az alapvetően életvidám
hangvételű leveleken átüt a tanácstalanság, a szorongás érzése: 1952-től már a
kitelepítésben született kislányuk miatt is aggódik a család. A fejük felett
elhúzó repülők vajon a felszabadítók? Vajon a postás elolvassa a rokonok
ideküldött leveleit? Hol a többi családtag, kit hová zsuppoltak? Mit lehet enni
adni egy babának a tanyán? Ilyen apróságokból áll össze a nagykép: a világháború
előtti középosztály térvesztése és túlélése. A Kövér Katalin haláláig a
családban ismeretlen leveleket a lánya találta meg. A történeti hátteret és a
szereplők további életútját a kötetet sajtó alá rendező Kollai István történész
utószava ismerteti.