Fegyver csörög Urbánszki László IV. Béla uralkodásának második, a tatárjárás
utáni küzdelmekkel teli korszakát örökíti meg regényében. II. (Harcias) Frigyes
osztrák herceg 1241-ben kizsarolta a mongolok elől menekülő királyunktól három
határszéli megyénket, 1242 tavaszán pedig kihasználva a kivérzett ország
gyengeségét, lerohanta Pozsony vármegyét. IV. Béla ekkor még Dalmáciában
tartózkodott, a megye nem számíthatott külső segítségre. A reménytelen
helyzetben lévő Hont-Pázmány Ehellős megyésispán, a hatalmát és övéit féltő
nagyúr minden lehetőséget kénytelen kihasználni védekezés közben. Nemtelen, sőt
aljas dolgokat is el kell követnie, sok szenvedést bocsátva arra a népre,
amelyet meg akar óvni, hogy reménye legyen a győzelemre. Hajnalig imádkozva
bánja bűneit, melyeket újra meg újra elkövet, hogy népét megvédje. A regény
másik helyszíne Bene falu élet-halál harca. A mongol kivonulást követő
hónapokban a falu veteránjai boldogulásukat keresve a Felvidékre mennek, ahol
újra harcba kényszerülnek. Ezúttal láncpáncélos, majdnem sebezhetetlen
óriásokkal kell viaskodniuk, bár ők csak élni akarnak. Látszólag védtelen
embereket is harcba kényszerít szeretteik halála, és újra bebizonyosodik, hogy a
veszett farkasként küzdő parasztok, halászok, pásztorok tettei olykor a
csataterek hősi eseményeit is felülmúlják.