Mátyás fia, Corvin János I. A nagy uralkodó egyetlen, törvénytelen fiával sokáig
mostohán bánt a történelmi emlékezet. Mivel Beatrix királynétól nem született
örököse, Mátyás őt jelölte a trónra. Igyekezett törvényes utódjának
elismertetni, de hirtelen bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Apja halála
után Corvin János hercegre kemény idők vártak. Örökségéből az egyházi és a
világi nagyurak - akik nem fogadták el Mátyás döntéseit, és kizárólag a saját
érdekeiket tartották szem előtt - ilyen-olyan címeken részt követeltek, és
mindent megtettek annak érdekében, hogy megakadályozzák trónra lépését.
Ugyanakkor Mátyás özvegye, Beatrix is ellene dolgozott, hiszen mindenképpen
királyné akart maradni, ha már királynő nem lehetett. Ilyen körülmények között a
hercegnek villámgyorsan fel kellett nőnie, hogy érdekeit eredményesen
képviselhesse. Zömmel politikai ellenfelei és ellenségei tollából maradtak az
utókorra azok az írásos anyagok, amelyek azt sugallják, hogy Corvin János
felkészültség, műveltség, politikai érzék és tettrekészség tekintetében meg sem
közelítette apját. Részben ennek alapján ítéltetett meg, hamis képet festve
személyiségéről, hiszen későbbi tevékenysége és a török ellen folytatott
eredményes délvidéki harcai ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják. Politikai
cselszövés, ármánykodás, intrika és besúgás kísérte Corvin János rövidre szabott
életét, nem kímélve magánszféráját sem. Vajon hogyan alakult volna az ifjú
élete, ha azok a főurak, akik apja előtt felesküdtek a hűségére, nem pártolnak
el tőle? Mennyiben változott volna a történelmünk, ha az uralkodásra több
szempontból is alkalmatlan Jagelló Ulászló - vagy ahogy azóta is emlegetjük:
Dobzse László - helyett Hunyadi Mátyás fia kerül az ország trónjára? Ezekre a
kérdésekre is keresi a választ a szerző háromkötetes alkotása, amely
plasztikusan és izgalmasan mutatja be a korabeli bel- és külpolitikai
viszonyokat és történéseket.