Hauszmann Alajos Hauszmann Alajos (1847 ? 1926) Hauszmann a magyarországi
építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek a keze alól a
századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki.
Műtermében a korszak sok hírnevessé vált középületeinek tervezője, az ő
rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota
terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a
pavilonos rendszerű korházaké. Fő műve a XIX. század végének a Parlament mellett
legjelentősebb építkezése, a budai királyi palota, amely a Parlamentéhez hasonló
igényességgel készült, amit azonban ma már csak fényképeken tanulmányozhatunk.
Hauszmann az építészet megújulásának korában alkotott, a történeti stílusok és a
modern építészet határán. Életművére ? terveire éppúgy, mint elméleti írásaira ?
ez a változás nyomja rá a bélyegét. Bár historizáló épületei a reneszánsztól a
barokkon át egy szecessziós hatás megjelenéséig ívelnek, a neoreneszánsz stílus
legkövetkezetesebb harcosának tekinthetjük, aki élete végéig kitartott amellett,
hogy a modern kor újfajta építészeti és társadalmi feladatait a reneszánsz
stílus korszerű alkalmazásával lehet a legcélszerűbben megoldani. Saját
kísérleteivel és újításaival kívánta igazolni, hogy az új anyagok és új
szerkezetek összeegyeztethetők a reneszánsz szellemével Cszagány István
építészettörténész, Hauszmann egyik legalaposabb kutatója harminc éve úgy ítélte
meg, hogy a Hauszmann-monográfia megírása nem várathat magára, mert egyre
nehezebb lesz az egyre fogyó emlékeket számba venni és bemutatni. Ezen
összefoglaló műnek hiányában tartottuk időszerűnek e dokumentum-válogatás
megjelentetését, mely sok ismeretlen, nehezen hozzáférhető szöveget és képet
tesz közkinccsé, és talán ösztönözni is képes a komolyabb kutatások megkezdését.