A LÁNY HÉT NÉVVEL - SZÖKÉSEM ÉSZAK-KOREÁBÓL
Szerzők: Hyeonseo Lee, David John Libri Könyvkiadó, 2024 ,,Megrázóan szép
történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza,
mi tesz valakit emberré. Jang Jin-sung, a Dear Leader című könyv szerzője
Hyeonseo Lee gyermekkorát Észak-Koreában töltötte, egyike volt annak a több
millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim.
Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy
egész életében elrejtették előle az igazságot. Képtelenség, hogy a világ
legnagyszerűbb országában a népnek ennyi éhezés és elnyomás jusson
osztályrészül. Tizenhét évesen elmenekült hazájából. Ekkor még nem sejthette,
hogy csak hosszú idő elteltével láthatja viszont szeretteit. Hazatérésre
menekültként nem gondolhatott, Kínában maradt, megtanulta a nyelvet, kivárt és
túlélt. Tizenkét év elteltével azonban visszatért az észak-koreai határhoz, hogy
egy merész, költséges és rendkívül veszélyes küldetés során átsegítse családját
Dél-Koreába. A lány hét névvel különleges, bátor történet, amely bepillantást
enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a
történelem egyik legkegyetlenebb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy
kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a
családjáért. HYEONSEO LEE a Hankuk Egyetem angol és kínai szakán szerzett
diplomát, jelenleg Dél-Koreában, Szöulban él. 2015-ben publikált önéletrajza, A
lány hét névvel nemzetközi siker lett, megjelenése óta több mint húsz országban
adták ki. Lee az észak-koreai menekültek egyik legnagyobb hatású szószólója, aki
az Egyesült Nemzetek Szervezete és a világ számos vezetője előtt beszélt a
szülőhazájában tapasztalt elnyomásról. Tartott beszédet a Stanford, a Princeton
és a New York-i egyetemeken, írásai jelentek meg a New York Times és a Wall
Street Journal hasábjain, valamint a BBC, a CNN és a CBS News is készített vele
interjút. Újságíró-gyakornokként részt vett a dél-koreai újraegyesítési
minisztérium munkájában, és tervei közt szerepel egy alapítvány létrehozása,
amely az észak-koreai menekülteknek segítene kapcsolatba lépni a nemzetközi
közösségekkel. Hyeonseo Lee nagy hatású TED-előadását eddig több mint
húszmillióan látták. Hétéves voltam, amikor anyám egy meleg délutánon beküldött
valamiért a városba. Kellemetlenül párás volt a levegő. A folyó felől orrfacsaró
szag terjengett. Mindent beleptek a legyek. Éppen hazafelé tartottam a
folyóparton, amikor valamivel előrébb megláttam a vasúti híd alatti úton tolongó
tömeget. Furcsa módon megéreztem, hogy valami baj történhetett, de nem tudtam
ellenállni a kísértésnek, hogy megnézzem. Befurakodtam a tömegbe, hogy lássam,
mi történt. Az elöl állók mind felfelé bámultak. Követtem a tekintetüket, és egy
akasztott embert láttam. A fejére koszos zsákot húztak, a kezét hátrakötözték. A
gyári munkások liláskék egyenruhája volt rajta. Nem mozgott, de a teste ide-oda
ingott a híd vaskorlátjához erősített kötélen. A közelében jó pár katona állt
rezzenéstelen arccal, vállukra akasztott puskával. A nézelődők egy szót sem
szóltak, mintha valamiféle szertartáson vettek volna részt. A kötél csikorgott.
Állott férfiverejték szaga csapott az orromba. A jelenet zavarba ejtett, mert
senki sem mozdult, senki sem sietett a kötélen lógó ember segítségére. A
legjelentéktelenebb részlet ragadt meg az emlékezetemben. A mellettem álló férfi
rágyújtott, aztán leengedte cigarettát tartó kezét, és a füst ott gomolygott az
ujjai körül. Szélcsend volt. Hirtelen úgy éreztem, nem kapok levegőt. Ki kellett
jutnom onnan. Valósággal kirontottam a tömegből. A kötet adatai: Kötés:
kartonált Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 466 oldal
történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza,
mi tesz valakit emberré. Jang Jin-sung, a Dear Leader című könyv szerzője
Hyeonseo Lee gyermekkorát Észak-Koreában töltötte, egyike volt annak a több
millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim.
Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy
egész életében elrejtették előle az igazságot. Képtelenség, hogy a világ
legnagyszerűbb országában a népnek ennyi éhezés és elnyomás jusson
osztályrészül. Tizenhét évesen elmenekült hazájából. Ekkor még nem sejthette,
hogy csak hosszú idő elteltével láthatja viszont szeretteit. Hazatérésre
menekültként nem gondolhatott, Kínában maradt, megtanulta a nyelvet, kivárt és
túlélt. Tizenkét év elteltével azonban visszatért az észak-koreai határhoz, hogy
egy merész, költséges és rendkívül veszélyes küldetés során átsegítse családját
Dél-Koreába. A lány hét névvel különleges, bátor történet, amely bepillantást
enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a
történelem egyik legkegyetlenebb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy
kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a
családjáért. HYEONSEO LEE a Hankuk Egyetem angol és kínai szakán szerzett
diplomát, jelenleg Dél-Koreában, Szöulban él. 2015-ben publikált önéletrajza, A
lány hét névvel nemzetközi siker lett, megjelenése óta több mint húsz országban
adták ki. Lee az észak-koreai menekültek egyik legnagyobb hatású szószólója, aki
az Egyesült Nemzetek Szervezete és a világ számos vezetője előtt beszélt a
szülőhazájában tapasztalt elnyomásról. Tartott beszédet a Stanford, a Princeton
és a New York-i egyetemeken, írásai jelentek meg a New York Times és a Wall
Street Journal hasábjain, valamint a BBC, a CNN és a CBS News is készített vele
interjút. Újságíró-gyakornokként részt vett a dél-koreai újraegyesítési
minisztérium munkájában, és tervei közt szerepel egy alapítvány létrehozása,
amely az észak-koreai menekülteknek segítene kapcsolatba lépni a nemzetközi
közösségekkel. Hyeonseo Lee nagy hatású TED-előadását eddig több mint
húszmillióan látták. Hétéves voltam, amikor anyám egy meleg délutánon beküldött
valamiért a városba. Kellemetlenül párás volt a levegő. A folyó felől orrfacsaró
szag terjengett. Mindent beleptek a legyek. Éppen hazafelé tartottam a
folyóparton, amikor valamivel előrébb megláttam a vasúti híd alatti úton tolongó
tömeget. Furcsa módon megéreztem, hogy valami baj történhetett, de nem tudtam
ellenállni a kísértésnek, hogy megnézzem. Befurakodtam a tömegbe, hogy lássam,
mi történt. Az elöl állók mind felfelé bámultak. Követtem a tekintetüket, és egy
akasztott embert láttam. A fejére koszos zsákot húztak, a kezét hátrakötözték. A
gyári munkások liláskék egyenruhája volt rajta. Nem mozgott, de a teste ide-oda
ingott a híd vaskorlátjához erősített kötélen. A közelében jó pár katona állt
rezzenéstelen arccal, vállukra akasztott puskával. A nézelődők egy szót sem
szóltak, mintha valamiféle szertartáson vettek volna részt. A kötél csikorgott.
Állott férfiverejték szaga csapott az orromba. A jelenet zavarba ejtett, mert
senki sem mozdult, senki sem sietett a kötélen lógó ember segítségére. A
legjelentéktelenebb részlet ragadt meg az emlékezetemben. A mellettem álló férfi
rágyújtott, aztán leengedte cigarettát tartó kezét, és a füst ott gomolygott az
ujjai körül. Szélcsend volt. Hirtelen úgy éreztem, nem kapok levegőt. Ki kellett
jutnom onnan. Valósággal kirontottam a tömegből. A kötet adatai: Kötés:
kartonált Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 466 oldal
Adatlap
Ár: | 4.000 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Állapota: | Új |
Feladás dátuma: | 2024.12.08 |
Eddig megtekintették 3 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "A LÁNY HÉT NÉVVEL - SZÖKÉSEM ÉSZAK-KOREÁBÓL" című hirdetést látja. (fent)