Gyertyánffy István és Imre Sándor egodokumentumai a 19?20. századi nőképről,
feminizmusról és nőnevelésről Szerző: Szűts-Novák Rita Gondolat Kiadó, 2024 ??A
nők között nagyon erős hajlandóság mutatkozik az úrhatnámságra, nagyzolásra,
fényűzésre, hiúságra és az ezekkel járó oktalan költekezésre. Márpedig a felső
leányiskolába járó vagyonos úri leányok társaságában nagyon könnyen átszármaznak
ezek az emberi gyarlóságok azokra a kevésbé jómódú leányokra is, akik
helyzetüknél fogva idővel nagyon is kárát vallhatják a romboló kórságnak? ?
állapította meg Krammer József pozsonyi polgáriskolai igazgató 1914-es
székfoglalójában, amelyben a lányoktatás megreformálásának kérdését tűzte ki
célul. A nők felsőfokú tanulmányaival kapcsolatban tett negatív megjegyzések
egyáltalán nem számítottak mizogin megnyilvánulásnak; a korszakban teljesen
átlagosak az olyan szövegek, ahol a nők tanulási lehetőségeit a háztartási és
gazdasszonyi teendők közé szűkítették. Jelen kötet főcímadása azt hivatott
jelezni, hogyan lehetséges az emberi tényezőből, annak mikroszférájából
kiindulva, mégis a kor társadalmi elvárásainak kontextusában globálisan
vizsgálni a századforduló idején élt két meghatározó férfi pedagógus,
Gyertyánffy István és Imre Sándor, valamint az őket körülvevő női értelmiség
egodokumentumainak értelmezésével a nők korabeli lehetőségeit a tanulás
világában. Érintve szakmai életük egy-egy aspektusát, a könyv fókuszában
mindvégig ismert nemzetnevelés-fogalmuk eddig feltáratlan részletei, a
nőneveléssel, nőképpel és a feminizmus hazai megjelenésével foglalkozó nézeteik
állnak. A lánynevelés hosszú évezredek után ebben az időszakban kezdett
Magyarországon nagyobb teret nyerni, megnyíltak a hazai egyetemek kapui is, így
például Hugonnai Vilma (1847?1922) első magyar orvosnő 1896-ban végre engedélyt
kapott a csaknem húszéves zürichi oklevelének elismertetésére. A női kérdés
ügyét elősegítették a Nyugatról jövő reformpedagógiai mozgalmak, de hazai
meggyökeredzésükben szerepet játszottak a kor jelentős férfi és egyre inkább női
gondolkodói is; legfőképpen (oktatás)pedagógusok, írók és újságírók. A két férfi
szakmai levelezésének és kapcsolati hálójának köszönhetően a nőnevelés ügyét
támogató közeg először kisebb, majd nagyobb sikereket ért el a feminista
törekvések gyakorlati megvalósításában, emellett több esettanulmánnyal
bizonyítható, hogy tanítványaik később miként vitték tovább ez irányú
nemzetnevelési terveiket. Dr. Szűts-Novák Rita (1982) az Eszterházy Károly
Katolikus Egyetem Digitális Technológia Intézetének adjunktusa. 2014 és 2021
között az Országos Széchényi Könyvtár szaktájékoztató könyvtárosaként öt nagy
sikerű kiállítás kurátora egyéni vagy társvezetésben. Diplomáját az ELTE BTK-n
szerezte magyar nyelv és irodalomból, majd doktori tanulmányait 2022-ben fejezte
be az EKKE Neveléstudományi Doktori Iskolájának Pedagóguskutatás moduljában. Fő
kutatási területe a 19?20. századi magyar nőnevelés, nőtörténet, azon belül is
az egodokumentumok mint elsődleges források használatának gyakorlata a nevelés-,
irodalom- és könyvtártudományi kutatásokban. Vonatkozó témáján túl egyéb
hermeneutikai vizsgálatokat is végzett Imre Sándor pedagógiájával kapcsolatban,
amely munka jelentős része megjelent folyóiratok, tanulmány- és
konferenciakötetek hasábjain. A szerző két EFOP (2019, 2020) és két ÚNKP (2020,
2023) elismerést is kiérdemelt. A kötet adatai: Formátum: 168 x 238 mm Kötés:
kartonált Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 210 oldal