A New York-Budapest metró Vámos Miklós úgy érezte, valakinek egyszer már meg
kell írnia Amerikát, az Egyesült Államokat, that is, azt a ménkű nagy országot,
egy ménkű nagy magyar regényben. Miután hosszan időzött odaát, 1990 nyarán már
biztosra vette, hogy ő az a valaki. A New York-Budapest metró című könyv első
kiadása három év múlva jelent meg. 2013-as sajtóhír, hogy egy ilyesféle
(villám)gyorsvasút építését valóban tervezik kínai vállalkozók a következő tíz
évben, ha elkészül, néhány óra lesz a menetidő Pekingből New Yorkba. Budapestre
valószínűleg azért nem terveznek megállót, mert A New York-Budapest metró már
létezik, s álmok évadján menetrendszerűen közlekedik. Gyula Marton elpilledt a
vonaton, behunyta a szemét. Azt álmodta, hogy a New York-Budapest metrón utazik.
Két megálló volt az óceánban, a harmadik már Párizs, aztán München,
készülődhetett, mert hét perc múlva Budapest következett. Marton azonban az
utolsó pillanatban mégse szállt ki. Varsó. Kijev. Moszkva. Két viszonylag hosszú
megálló: Novoszibirszk, Peking. Aztán Tokió, majd Honolulu, és máris újra
Amerikába ért a metró: Los Angeles! kérem az ajtóknál vigyázni! Marton
elmosolyodott. Imádta, hogy ennyire gyorsan és zökkenőmentesen száguldhat előre.
Megint behunyta a szemét, így történt, hogy ezúttal New Yorkot szalasztotta el.
Sebaj, legföljebb megyek még egy kört, gondolta. Bérlete volt.