A japán szerető Különleges szerelmi történettel és két nő finoman megrajzolt
portréjával lepi meg olvasóit a chilei Isabel Allende, amint kitárja a
kaliforniai Lark House kapuját. A madárfüttytől hangos környezetben álló
Pacsirta-ház nem véletlenül kapta a nevét. Itt talál állást a fiatal Irina, akit
Moldáviából vetett a sors a tengerentúlra. A nyolcvanon túl járó Alma
Lengyelországból került Amerikába évtizedekkel ezelőtt, és az élete végéhez
közeledve maga döntött úgy, hogy jómódú, szerető fia családját elhagyva az
idősek otthonában tölti az időt, ami számára megadatik. Másképp telnek napjai,
mint a többieké. Valakitől rendszeresen kap levelet, kísérőül hozzá három szál
gardéniát, gyakran kocsiba ül, elutazik néhány napra, mintha titkos találkára
menne. Eltűnései rejtélyesek az őt gyakran meglátogató fiú unokája és Irina
számára, ám ahogy telik az idő, és ahogy Alma egyre jobban megszereti a lányt,
lassan beavatja őket nem mindennapi múltjába. A két fiatal így szerez tudomást a
japán szeretőről, egy csaknem hét évtizedig tartó, mindent kibíró szerelemről,
mialatt köztük is formálódik valami, ami túlmutat a barátságon. Isabel Allende a
tőle megszokott derűvel és bölcs iróniával elmélkedik sorsról, életről,
mulasztásokról, és arról, hogy legalább próbáljuk meg pótolni, ami még
pótolható.