2016-ban Ivan Krasztev bolgár filozófus papírra vetette kételyeit Európa
jövőjével kapcsolatosan. A migrációs válságot és az arra adott, megosztásról
tanúskodó uniós válaszokat, az ennek következtében felerősödő szélsőséges
mozgalmakat, az akkor még csak körvonalazódó brexitet, majd pedig Donald Trump
megválasztását és általában véve a populizmus felerősödését látva Krasztev az EU
minden eddiginél súlyosabb válságára következtetett, s arra, hogy a nyomasztó
dilemmák kettészakítják az uniót, s szembeállítják egymással annak nyugati és
keleti felét. Legjellemzőbb példája erre a keletről nyugatra irányuló, egyoldalú
népességvándorlás, melynek fényében sajátos értelmezést kap az EU keleti felének
európai jövőképe. Ugyanakkor Krasztev könyve a szerző minden - történelem által
igazolt - balsejtelme ellenére sem pesszimista, hiszen a különféle tévutakat
bejárt Európának nincs más lehetősége, mint az az út, amelyet az alapító atyák
megterveztek 1957-ben.