Descartes A lélek szenvedélyei című munkája halála előtt néhány hónappal jelent
meg etikai nézeteinek legteljesebb kifejtéseként. Láthatóvá válik benne, hogyan
kapcsolta össze Descartes a mechanikára épülő új filozófia alapgondolatait a
hagyományos keresztény gondolkodás alapelemeivel annak érdekében, hogy a
tudományok és a vallás az új filozófia átfogó rendszerében egységesen
léphessenek fel. A szenvedélyelméletként kimunkált új filozófiai etika így nem
egy diszciplína a sok közül, hanem kitüntetett rendszertani jelentőségű terület.
A kötetet Charles Le Brun szenvedélyek és a festészet kapcsolatáról szóló
értekezése, további Descartes szövegrészletek, Spinoza és Malebranche egy-egy
írása, valamint Boros Gábor elemző tanulmánya egészíti ki.