Szerző: Szabó Péter Kiadó: Duna International Nyelv: magyar Kiadás éve: 2011
ISBN: 9786155013966 Kötésmód: KEMÉNYTÁBLÁS, KÖTÖTT Oldalszám: 88 oldal Méret
[mm]: 210 x 285 x 10 A ?kötetben szereplő csaták: A magyar királyi Gyorshadtest
1941. évi ukrajnai csatái ? Csaták a Donnál. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg
1942?1943. évi hadműveletei ? A magyar 1. hadsereg 1944. évi támadása a Kárpátok
előtt A megjelenő új kötetek a magyar hadtörténelem nagy csatáit és az azokhoz
kapcsolódó hadműveleteket a legújabb kutatási eredmények alapján tárják az
olvasó elé. Reményeink szerint nemzeti történelmünk hadieseményeivel
kapcsolatban az itt megjelenő írásoknak évtizedes és évszázados tévhiteket
sikerül eloszlatni. A hadműveletek eseményeinek, a korszak viszonyainak jobb
megértését a térképek mellett a parancsnokokról, tisztekről, közkatonákról, a
korabeli fegyverekről, egyenruhákról, kitüntetésekről és megannyi egyéb kép,
festmény és metszet teszi könnyebbé, szinte filmszerűvé. A magyar királyi
Gyorshadtest 1941. évi ukrajnai csatái A magyar királyi Honvédség részvétele a
Wehrmacht Szovjetunió elleni hadjáratában a Kassa és Rahó elleni szovjet
légitámadást követően, 1941. június 27-én vette kezdetét. A gépkocsizó lövész,
páncélos, kerékpáros és lovas egységekből álló, 43 000 fős Gyorshadtest a
Dnyeper menti folyamvédelem kivételével támadó hadműveleteket indított. Több
sikeres ütközetet vívtak a támadó és a bekerített szovjet erőkkel. Ekkor zajlott
le az utolsó magyar lovasroham, huszárkötelékek nyílt terepen, ellenséges
tüzérségi és aknavetőtűzben, lángoló gabonatáblák között vívták ki a győzelmet.
Csaták a Donnál. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg 1942?1943. évi hadműveletei
A magyar 2. hadsereg második világháborús szerepét a Donnál 1943 elején
bekövetkezett súlyos vereségével, katasztrófájával azonosítja. A győzelem
reményében a magyar királyi honvédség akkoriban legjobban felszerelt hadseregét
küldték ki a keleti frontra. Fegyverzete, felszerelése természetesen
mennyiségben és minőségben is elmaradt a német és a szovjet hadseregekétől,
mivel a honvédséget a trianoni békediktátum által elvett magyarlakta területek
visszafoglalására és nem a nagyhatalmak háborújában való részvételre készítették
fel. Ennek ellenére a magyar alakulatok több sikeres hadműveletet végrehajtva
kétszáz kilométert előrenyomulva a Don partjáig jutottak. A Vörös Hadsereg 1943.
eleji támadásával szemben a magyar csapatok erőn felüli helytállást
tanúsítottak, s megakadályozták, hogy az ellenség terjesen bekerítse őket. A 2.
magyar hadseregnek igen súlyos, ám a legendákkal ellentétben a doni áttörésnél
nem kétszázezres vesztesége volt. A hadsereg közel egyéves tevékenysége során
120 ezer főre tehető az elesett, megsebesültek és fogságba esettek száma. A
magyar 1. hadsereg 1944. évi támadása a Kárpátok előtt A 1944 tavaszán a magyar
1. hadsereg támadást kezdett a Kárpátok előterét elérő szovjet hadsereg ellen.
Az 1944. áprilisi?májusi hadműveletekben a magyar alakulatok több váltakozó
kimenetelű összecsapásban, súlyos veszteségek árán megállították a szovjetek
előrenyomulását. Több galíciai város, illetve a Prut-völgyének
visszafoglalásával sikerült a Kárpátok hágóinak előterét biztosítani, s
megakadályozni az ellenség Magyarországra való betörését. A magyar 1.
hadseregnek több mint két hónapig sikerült tartania arcvonalait, s a szovjet
csapatoknak csak a román front összeomlása után sikerült elérnie a Kárpátokat.