határESET Huncik Péter (1951) pszichiáter, etnopszichológus, publicista, író.
Első és mind ez idáig egyetlen regénye 2008-ban jelent meg először, s azóta
három utánnyomást is megért; a legutóbb 2011-ben került a magyar könyvpiacra.
Mind a közönség, mind a kritika pozitívan fogadta, szerzője nem egy irodalmi
díjban részesült, számos recenzió és tanulmány tárgya lett. Remek, ízes humor,
finom élcelődés, a gyermeki rácsodálkozás leleplező ereje, valamint a
megbocsátás és az intelmezés megrendítő természetességének könyvét tartja
kezében az olvasó. Ez a mikszáthi és a hrabali anekdotikus elbeszélőművészet
hagyományait hasznosító mű a legjobb értelemben vett szórakoztató szépirodalom.
Sorait áthatja a mindenkori kisember méltányos életért folytatott heroikus
küzdelme. Szórakoztató és szép olvasmány, miközben amiről szól - egy határ menti
szlovákiai magyar kisváros, Ipolyság polgárainak békeszerződésektől, háborútól,
hadifogságtól, kitelepítéstől és a kommunizmus hazugságaitól terhes és zajos
élete-, valójában egy szebb és jobb polgári világ menthetetlen pusztulásának
látlelete. Ami mégis összetartja a városka jobb sorsra érdemes,
különbözőségükben is szeretnivaló tagjait - és magát e szeretnivaló regényt -,
az a köztük levő, személyes sorsuk alakította eleven viszonyrendszer. Az a
bizonyos mindent átszövő ezüstszál, mely az emlékek felidézésével a nemzedékeken
át visszavezethető múlt - és így a család, a rokonság, a közösség - össze- és
fenntartását biztosítja.