Az atombomba története A versenyfutás az első atombombáért ? a történelem
izgalmas és súlyos következményekkel terhes fejezete. Ezt a tudománytörténeti
kalandot, a zsenialitás és az őrület találkozását meséli el Az atombomba
története, benne olyan ?szereplőkkel, mint Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő,
Robert Oppenheimer és Albert Einstein... 1896-ban Henri Becquerel különös
sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak
nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck,
Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli
folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai
diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat
fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható! Megtették hát az első
lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban
kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt ápoló és
heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb
titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek... ?Hubert Maniának olyan a
stílusa, amely egyesíti magában a tudományos alaposság, az írói elegancia és az
olvasmányosság nehezen összeegyeztethető elemeit. ? Süddeutsche Zeitung Szilárd
Leónak már csak el kell fordítania egy kapcsolót, és rá kell pillantania a
képernyőre. ?Néztük a felvillanásokat. Egy darabig figyeltünk, aztán
lekapcsoltunk mindent, és hazamentünk. Nem sokkal ezután Teller Ede zenélés
közben egy különös telefonhívást kap. Épp a zongorája mellett ül, barátja
hegedül, és azon fáradoznak, ?hogy Mozart tényleg úgy szóljon, mint Mozart ?
emlékezik vissza később a tudós. A hang a telefonban magyarul csak annyit mond:
?Megtaláltam a neutronokat, és ezzel leteszi a kagylót. A magányosan sétáló
fickónak, aki a King's Crown szállóbeli otthonába igyekszik vissza, többé
nincsenek kétségei afelől, hogy a világot katasztrófa fenyegeti, ha a
bizonyítékot, hogy az atombombához szükséges többletneutronok tényleg léteznek,
nem tartja szigorúan titokban. (részlet) Hubert Mania (1954) német tudományos
szakíró több ismeretterjesztő mű jegyzett szerzője: a tekintélyes német Rowohlt
adta ki a Stephen Hawkingról szóló monográfiáját, majd alapos életrajzot
jelentetett meg Carl Friedrich Gaussról. Jelen kötetében az első atombomba
történetét beszéli el, az ötletek, felfedezések és elképzelések láncreakcióját.
Lebilincselően mesél a tudósok intrikáiról, a tudományos-szakmai és emberi
irigységről, de a nagy kalandban részt vevők zsenialitásáról is.