Malomkerék Történet háborúról, hadifogságról, nagy találkozásokról:
Hemingwayjel, Solohovval, vagy éppen Rommellel. Egy könyv apáról, nagyapáról.
Vagy inkább léthelyzetekről. A nagyapa a Nagy Háborúban, Isonzónál harcol, és
veszít el mindent; az apa a másodikban, hogy aztán egy Baku melletti
fogolytáborban kössön ki ? miközben itthon épül-szépül a szocializmus. Az itt
maradtak pedig megpróbálják (túl)élni egyre lehetetlenebb életüket. Két létező
tapasztalat fogja egybe a történeteket a valósággal: a történelem
szükségszerűnek látszó változatlansága, valamint sok-sok tábori levelezőlap
1945-48-ból. Érdekességük, hogy a fogságból írottak elvesztek, a hazulról
érkezettek megmaradtak. Ez jó, mert így ki lehet tölteni a köztük lévő űrt. Meg
kell találni a történetek folytatását, ahogy meg kell találnia caporettói
áttörés igaz meséjét, a prágai felkelés történetét, vagy akár a híres szegedi
bordély, a Jatata históriáját, miközben a tét: a túlélés hiábavaló reménye, a
halál kérlelhetetlen közelsége. Mert a történelem szükségszerűnek látszó
eseményei megtörténtük pillanatában egy ?szabadon ható okban? (Kierkegaard)
gyökereznek, tűnjenek bármennyire sorsszerűnek, megváltoztathatatlannak. Így
lehet végül a ?legbiztosabb histoire, a legkönnyedebben elmesélt memoire?.
Gyenge Zoltán, filozófus, író, műfordító, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi
tanára, az MTA Doktora. A JATE-n jogot, az ELTE-n filozófia szakot végzett,
ösztöndíjas volt a Bécsi és a Heidelbergi Egyetemen. Német idealizmussal,
egzisztencializmussal és művészetfilozófiával foglalkozik. DAAD és Széchenyi
Professzori ösztöndíjas, Fitz-díjas (2007), valamint az ?Év szerzője? (Typotex,
2014). Soren Kierkegaard, F. W. J. Schelling és Thomas Mann műveinek fordítója.