Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án és 1929. augusztus
17-én, munka közben érte a halál. A Népmese Napja, melyet minden év szeptember
30-án tartanak, az Ő születésének emlékét őrzi. Olvasói és tisztelői a Nagy
mesemondó-ként emlegetik. Meséin, mesefordításain generációk sora nőtt fel és
ismerte meg történeteinek mély bölcsességét. Benedek Elekre a különböző kultúrák
népmesekincse is erősen hatott. A szász és román mesék összegyűjtésével és
kiadásával megszerettette a nemzetiségeket, és megismertette a gyerekekkel a
mese-rokonság lényegét. De a világirodalom mesekincsének átültetése,
lefordítása, mint pl. : a Grimm testvérek meséi 31 kiadásában, az Ezeregyéjszaka
legszebb regéi 18 kiadásban ismét az egyetemes mesekincs bemutatására
vállalkozott. A meséket nem szóról szóra fordította le, de nem is hamisította
meg az eredeti mondanivalót, hanem a saját ízes nyelvén adta azt át olvasóinak.
A magyar olvasó, aki gyermekkorában Benedek Elek fordításában ismerte meg a
Hófehérkét vagy az Ezeregy éjszaka regéit az eredetit olvasva, csalódva teszi le
a könyvet. Az Ezeregyéjszaka legszebb regéinek bevezetőjében az alábbiakat írja:
Sherezádé meséit a szultán leíratta s kincstárában helyezte el. Harminc könyvet
töltöttek meg e mesék, de később a palotát lerombolták, s ekkor sok elveszett e
könyvekből. Ami megmaradt, azokat a művelt világnak csaknem minden nyelvére
átültették. Ezt cselekedtem én is, gyerekek, kiválogatván e szép mesék közül is
a legszebbeket.