Az antropocén Az antropoce'n: u'j fo¨ldto¨rte'neti korszak, amely neve't az
emberro?l kapta. Az ember jelenle'te bolygo'nkon az uto'b?bi e'vezredekben
meghata'rozo'va' va'lt, a leguto'bbi ne'ha'ny sza'z e'vben, ku¨lo¨no¨sen az
ipari forradalomto'l kezdve pedig do¨nto?en befolya'solo' te'nyezo? lett, ami a
ko¨rnyezetben e's a Fo¨ld rendszereiben komolyan e'rezteti hata'sa't. Az
o¨ko?lo'giai va'lsa'g, a kli'makatasztro'fa, a ko¨rnyezetszennyeze's valo'sa'ga,
ami az egyre kiterjedtebb teru¨leteket fo¨lfalo' mezo?gazdasa'g, iparosoda's e's
a ne'pesse'grobbana's egye?nes ko¨vetkezme'nye, napjainkban ma'r nem lehet vita
ta'r?gya. A folyamatok pontosabb mege'rte'se'hez ugyanakkor szu¨kse'g van az
antropoce'n jelense'ge'nek e's fogalma'nak elme'lyu¨lt a'ttekinte'se're,
e'rtelmeze'se're, a fo¨ldtani ido?ska'la u'jragondola'sa'ra. Horva'th Ma'rk
ko¨nyve az antropoce'n tudoma'nyban elfog?lalt helye'nek, a ro'la szo'lo'
eszmecsere'knek, az azt o¨vezo? vita'knak a bemutata'sa't tu?zi ki ce'lul. A
ko¨tet elso? re'sze'?ben az u'gynevezett ?szu?k? e's ?ta'g? antropoce'n?fogalmak
bevezete'se'vel e'rze'kelteti azt a tudoma'nyos ko¨zeget e's besze'drendet,
amely az antropoce'n ko¨re' szervezo?do¨tt, belee'rtve a vele versengo?
gondolkoda'smo'dokat, ira'nyza?tokat e's a ta'rsfogalmak jelentette elte'ro?
la'to'szo¨geket. A ma'sodik e's harmadik re'szben az antropoce'n filozo'fiai e's
eszte'tikai kihi'va'sait szemle'lteti, mindazokat a bo¨lcseleti e's mu?ve'szeti
trendeket e's tendencia'kat ? to¨bbek ko¨zt a poszthumanizmust, a spekulati'v
realizmust vagy e'ppen a ?so¨te't o¨kolo'gia't? ?, amelyek a huma'n tudoma'nyok
ke'pvi?selo?it is a jelense'g e'rtelmeze'se're sarkallja'k. Az antropoce'n a
jelenu¨nk e's a jo¨vo?nk. Mindenne'l fonto?sabbnak tu?nik, hogy ezt a jelent e's
jo¨vo?t jobban e'rtsu¨k.