,,Mi a Grál? Kit szolgál? Ez a fel nem tett kérdés mozgatja az artúri mondakör
egyik legismertebb történetét. Chrétien de Troyes a középkor költő-varázslója
volt, aki életre hívta az artúri mondakör olyan izgalmas figuráit, mint Lancelot
vagy épp Perceval, és a legtöbb fejtörést okozó szimbólumát, a Grált. Chrétien
ezen utolsó művében jelenik meg először a misztikus erővel bíró kehely, amelyet,
mintha csak szándékosan történt volna, a regény befejezetlensége még
titokzatosabbá tesz. A világtól távol felnőtt fiatal, épp csak lovaggá utött
Perceval találkozása a Grállal alapjaiban változtatja meg sorsát, és az élmény a
legbensőbb kérdések kutatására sarkallja. Szabadság és szabálykövetés, kíváncsi
féktelenség és korlátozó önuralom, szerelem és hódítás, ösztön és kultúra - mai
szemmel is eleven kihívások teszik próbára a regény habozó és hibázó hőseit: a
féktelen és ösztönös Percevalt és a visszafogott, tökéletes udvari lovagot,
Gauvaint. Kalandok, párviadalok, varázslat és szerelem gazdag, sokjelentésű
szimfóniája ez a mű, melyben a szereplők számára az igazi tét nem egy kehely,
hanem önmaguk megtalálása. Chrétien de Troyes 12. századi költő, klerikus, az
ófrancia költészet legjelentősebb alakja, aki udvari szerelmet dicsőítő műveivel
elindította az artúri lovagregény divatját. Nála jelenik meg először a
királynéba szerelmes Lancelot alakja, és hozzá kötődik a Grál szimbólumának
megteremtése. Műveivel nagyban hozzájárult a nyugati regény műfajának
kialakulásához. Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus 1970-ben szuletett,
az ELTE magyar nyelv és irodalom, valamint film szakára járt, majd az egyetem
Középkortudományi Doktori Programjában folytatta tanulmányait. Chrétien de
Troyes Lancelot, a Kordé Lovagja című művét 1999-ben fordította magyarra (Prae
Kiadó, 2020.). Önálló verseskötete Árnyéklovasság címmel jelent meg.