??a vallásos ember mindig arra törekszik, hogy szent univerzumban éljen,
következésképpen egész élményvilága másmilyen, mint a vallásos érzés nélküli
emberé, azé az emberé, aki deszakralizált világban él.? Szent és profán - örök
és mulandó - vallásos és vallástalan - transzcendens és materiális -
tradicionális és modern: ezek a kulcsszavai a neves vallástörténész, Mircea
Eliade egyik legismertebb művének. A történelem folyamán az ember egyre jobban
eltávolodott az égtől, és egyre közelebb került a földhöz, egyre inkább
kiszakadt a szent terekből és a megszentelt, ciklikus időből, melyben a rítusok
folytak, hogy individuális szabadságát a végletekig fokozza. De vajon képesek
vagyunk-e a misztikumtól teljesen megfosztva, az egzisztenciális lét rideg,
ritmustalan világában élni, megszabadulva az őseink életét átitató szent és
vallásos paradigmától, viselkedési mintáktól, melyek tartalmukban már nem, de
formájukban még mindig fellelhetők a profán ember egyéni és társadalmi
szokásaiban?