Carpe diem-kísérletek Amikor először olvastam Csontos Márta verseit, azt
mondtam: Nemes Nagy Ágnes és Wis?awa Szymborska költészetéhez hasonló
színvonalú, hasonló karakterű, ezekhez mérhető. Csontos Márta költészete is
filozofikus, és mégis olvasmányos; posztmodern és hagyományos a legjobb
értelemben. Nem, nem, ne tessenek megijedni: a ?posztmodern? nem az, aminek
sokan gondolják; nem üres nyelvi handabandázás, öncélú szófacsarás. Épp
ellenkezőleg: a posztmodern, ahogy a fogalom is jelzi, a modern kor utáni
ráébredés ostobaságunkra, tévedéseinkre, és az ebből fakadó megrendültség és
útkeresés, istenkeresés. Albert Camus francia író és filozófus mondta, hogy a
filozófia nem valamiféle dogmarendszer bemagolása és szajkózása, hanem az
örökös, eleven gondolkodás. Ez jellemző Csontos Márta költészetére és
személyiségére. Kísérletek. Jelzi a kötet címe. Nem azt mondja, hogy tudom a
megoldást, hanem őszintén és szerényen azt mondja: kísérletezek, keresek, és ha
érdekelnek ezek a gondolatok, amelyeket felvetek, akkor gyertek velem,
gondolkodjunk, kísérletezzünk együtt, hátha rájövünk a ?megoldásra?. Hátha
megmenthető még a világ. Carpe diem! Ahogy mi fordítjuk: ?Használd ki a
pillanatot!?, de ahogy használjuk, többnyire félre is értjük. Sok mindenre és
sokféleképpen lehet ?kihasználni? a pillanatot. Horatius szövegének szó szerinti
fordítása: ?Szakaszd le a napot!? Na, ezt se tessék szó szerint érteni? Tehát
maradnak a ?kísérletek?, az örök, eleven gondolkodás. Adjon az Isten erőt és
hitet Csontos Mártának, hogy folytathassa kísérleteit, és minden kedves
olvasójának, hogy közösen rátaláljanak, rátaláljunk a helyes megoldásra. Csernák
Árpád