A nők neveltetése és szereplehetőségei a 19-20. század fordulóján Szerző: Szécsi
Noémi Park Kiadó, 2024 Régen minden lánynak jutott férj, siránkozott a
kiházasítandó lányok anyja egy 1893-as regényben, mire legidősebb leánygyermeke
azzal vágott vissza, hogy az nagyon régen lehetett. Amióta világ a világ, mindig
pontosan ugyanannyi lánynak jutott férj, ahány férfinak feleség, de a 19. és 20.
század fordulóján a nők már egyre kevésbé mertek kizárólag erre az egyetlen
lehetőségre, a házasságra hagyatkozni az egzisztenciájukat illetően. A kötet a
lánynevelés, a tanulás és a szereplehetőségek szempontjából veszi szemügyre a
kiegyezés (1867) és az első világháború (1914) közötti korszak nőtörténetét: a
nők tanulási esélyeit, feleségszerepre való felkészítését, társasági
helytállását, munkaköreit. Milyen tevékenységek töltötték ki a nők napjait
akkor, ha cselédek, munkásnők, középosztálybeli feleségek vagy éppen
arisztokrata hölgyek voltak? Mi várt az árva lányokra és hová kerültek a
törvénytelen gyerekek? Kikre ügyelt a gyermekkertésznő és milyen neveltetést
adtak a zárdaiskolák? Mit jelképezett a tanítónői diploma, mihez fogtak a
szegény, de tisztességüket őrző lányok, és mihez azok, akik készen álltak normát
szegni? Milyen kötelezettségekkel járt az anyaság a főúri asszony és milyen a
munkásnő számára? Milyen lehetőségei adódtak egy nőnek, ha nagy nehezen elvált
vagy hirtelen megözvegyült? A Budapest józsefvárosi kisdedóvó egylet január
11-én tartott választmányának tárgya volt a Mária utczai kisdedóvónői állomás
betöltése helyettesítés által miután az intézet eddigi vezetőnője, Kokkes Emma
megőrült. Miután a nőknek kisdedóvó intézetekben való alkalmaztatása óta lefolyt
rövid idő alatt már ez a 6. vagy 7. eset, hogy az óvónő megtébolyodott, az
esetet valamelyik hírneves orvossal közölni fogjuk annak megállapítása végett,
hogy mennyiben lehet a pálya az oka a megőrülésnek? (Kisdednevelés, 1880) Szécsi
Noémi József Attila- és EU Irodalmi díjas író, pályáját a Finnugor vámpír (2002)
című regénnyel kezdte. Legutóbbi regénye az Egyformák vagytok (2017),
novelláskötete pedig a Rohadt állatok (2023). A szépirodalom mellett
művelődéstörténeti könyvek szerzője, mint A budapesti úrinő magánélete
(1867-1914) (Géra Eleonórával) és a Park Kiadónál megjelent Lányok és asszonyok
aranykönyve (2019), amely a 19. és 20. század fordulóján élt nők testhez való
viszonyát térképezi fel. A kötet adatai: Kötés: keménytáblás Megjelenés éve:
2024 Terjedelem: 535 oldal