Az angol beteg: aki se nem angol, se nem beteg: zsadányi és törökszentmiklósi
Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató és felfedező. A húszas években Triesztből
indulva Egyiptomon át a Nílus nyomába eredt, így bejárta a Szaharát egészen
Szudánig és Kartúmig és a szudáni piramisokig. Úttörő és vakmerő vállalkozásáról
naplót vezetett, mely valóban lenyűgöző és letehetetlen történet, ugyanakkor
hihetetlen kalandos is, hiszen az angol gyarmati Szudánt fedezte fel az
olvasóknak. Dr. Cholnoky Jenő, a világhírű földrajztudós előszavából idézünk: A
francia Szaharán, Algéria és Tunisz felől már a vasút is benyomul, de azt
mondhatnók, hogy állandó autózás tartja fönn az összeköttetést a guineai és
szudáni néger gyarmatokkal. Ahol azelőtt csak hónapokig tartó, életveszélyes
utazással lehetett keresztülvergődni, ott, a fehérlő csontokkal jelzett
karavánutakon ma már néhány nap alatt játszva futnak keresztül a gépkocsik. A
kontinens feltárása azonban még mindig nem kielégítő. Temérdek ember
megélhetésére, temérdek érték kitermelésére van még itt kilátásunk, s azért
mindig nagy érdem az, ha valaki a modern közlekedő eszközökkel minél mélyebbre
hatol be a fekete világba. Ezért nagy érdeme Almásy László és Esterházy Antal
herceg uraknak, hogy törhetetlen erővel és ügyességgel egyszerű túraautójukkal
benyomultak az angol-egyiptomi Szudán mélyébe, közel Abesszíniához, arra a
vidékre, amely egy fél évszázaddal ezelőtt még a legborzalmasabb vérontások és
hadakozások színtere volt. Az ilyen benyomulás mindig tapasztalatokat eredményez
s megkönnyíti az utána következők munkáját. Almásy László, a könyv szerzője, fia
Almásy Györgynek, a nagynevű ázsiai utazónak. A sikerült túra végén néhány hetet
vadászgattak a Kék-Nílus egyik mellékfolyója, a Dinder mentén, s vadászélményeik
eleven leírása mindenesetre előbbre viszi a szudáni puszták és szavannák
állatéletéről szóló ismereteinket. Autó, repülőgép, fényképezőgép,
expresszpuska, sőt még grammofon is: valóban egészen modern világ. Milyen
különös ellentét velük szemben a piramisok, szfinxek, egyiptomi templomok és
hallgatag királysírok néma világa! Vajon melyik dicsőbb, melyik nagyobb? Talán
majd, ha egyszer a mi hanyatló civilizációnk megsemmisül, elpusztul minden autó,
minden repülőgép, elrozsdásodott a vaskor minden sínpárja: a piramisok akkor is
állni fognak, s Ramszesz kőkolosszusai akkor is merengve néznek a Nílus zöld
kertjein túl a végtelen sivatagba. A kötet az eredeti, százéves fotókkal jelenik
meg.