A mudra szanszkrit szó. Jelentése pecsét, jel, szimbólum, szimbolikus gesztus,
de az öröm adományozójaként is fordítják. Tágabb értelemben fizikai,
energetikai, pszichoenergetikai, pszichikai és pszichomentális egyensúlyt
teremtő, a testáramkörökön keresztül ható ujj-jóga. 5000 éve született a hindu
jógarendszerek (hatha-jóga, kundalini-jóga, tantra-jóga) módszereként. Később a
buddhista irányzatok is használták szertartásaik, rítusaik, beavatások
alkalmával. A keleti kultúrákban (India, Kína, Japán, Tibet, Indonézia),
vallásos gyakorlatban (hindu-izmus, buddhizmus) gyakran találkozhatunk a
kézgesztusokkal, az istenség előtti fogadalomtétel, az isteni világgal való
kapcsolat, a tisztítás, a könyörgés, az ima, az áldás, a felszentelés, valamint
a szellemi tevékenység és a meditáció kézpozitúráival. Késmárki László legújabb
- hiánypótló - könyvében 3130 mudrát mutat be. Megismertet az ájurvédában
használatos mudrák mellett a jóga tradíció (Mudra Vigyan) rituális
kéztartásaival, az indai tánc mudráival, a tantrikus ujjtartásokkal, a japán
buddhista (Vajrayana, Mantrayana) tradíció rituális és meditációs
kéztartásaival, az istenszolgálat kézpozícióival, a japán ezoterikus buddhizmus
(Shingon) mudráival, a tibeti és a thaiföldi buddhista mudrákkal (pl. Tibeti
Fehér Tara meditációs kéztartásaival), taoista gyógyító és mágikus praxis
mudráival, a I-ching 64 trigramjának ujjpozícióival, a zsidó-keresztény kultúra
ujjtartásaival, a kabbalista kéztartásokkal (szefirákat behangoló mudrákkal;
mester-mudrákkal), gyógyító és önfejlesztő kéztartásokkal. Bemutatja ezek
kultúrtörténeti hátterét, jelentését, használatát, helyes végzési módjukat;
testi, lelki, mentális és spirituális hatásukat; a mudrákhoz tartozó mantrákat.