Szerző: Orosz István Helikon Kiadó, 2024 ?Előbb arról, ki is volt ő. Nem
találhat sok fogódzót, aki írni szeretne róla. Nem szépítem: már életében
elfelejtették. Meghalt, mielőtt rászánta volna magát, mielőtt elérkezett volna
az a végzetes délután. Volt, aki azt hitte, soha nem is létezett. Egy folyóirat
főszerkesztője egyszer rám telefonált. Utánagugliztam, de sehol semmi!
Számonkérés érződött a hangjában: nem lehet, hogy álnév? Éppen a főszerkesztő úr
lapja volt, amelyben az írásai megjelentek, többnyire a dobozban maradt
dokumentumfilmjeiben elhangzott interjúk szövegét jegyezte le.? Az elmúlt
évtizedek legrejtélyesebb - s egyben talán legizgalmasabb - dokumentumfimesének
életművét mutatja meg, dolgozza fel és egészíti ki Orosz István az új kötetében.
Rév Júliát különösen foglalkoztatták a XX. századi történelem titkai, és konok
kitartással, számtalan embert meginterjúvolva jutott el a lehetséges
magyarázatokig. S hogy milyen kérdéseket kutatott? Hogy valóban volt-e Rákosinak
dublőre, s talán az is lehetséges, hogy 1956 nyarán igazából ő távozott a
Szovjetunióba? Hogy Kádár János egy festménnyel üzente meg: nem volt más
lehetősége, mint hogy felakasztassa Nagy Imrét? Hogy Elbert János halálához
komoly köze volt Andropovnak, aki egy zabigyerek titkát próbálta rejtegetni?
Hogy az általunk ismert Csontváry-festmények valójában másolatok? És így
tovább... Meghökkentő verziók, s mondhatjuk, hogy ez csak Orosz István játéka -
bár nagyon is komoly játéka - a történelemmel. De az is lehet, hogy mindez -
nagyjából, talán, többé-kevésbé - úgy történt, ahogy Rév Júlia soha be nem
mutatott dokumentumfilmjeinek irodalmi átirataiban olvashatjuk. Orosz István
(sz. 1951) főleg képzőművészként ismert. Életművének különleges darabjai az
anamorfózisok, melyekben egy tükörhenger fedi fel a látszólag nonfiguratív kép
titkát. Orosz István emellett kiváló, sokkötetes prózaíró, aki - gyakran - a
logikátlannak látszó események mögötti titkot keresi. A kötet adatai: Kötés:
kartonált Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 352 oldal