Egy lelkészválasztási per társadalomtörténeti szemszögből 1847?1862 Szerző:
Bozó-Szűcs Diána Gondolat Kiadó, 2023 Történetünk egy 1847-es papválasztással
kezdődik. Az aszódi evangélikus gyülekezetben ez az esemény volt az induló
mozzanata egy másfél évtizedig tartó vitának, mely két részre szakította a város
lakosságát. Hogyan kelthet ekkora botrányt egy lelkészválasztás? Ahhoz, hogy ezt
megértsük, szükség van a háttérben rejlő jelenségek feltárására, hiszen olyan
sokféle tényező hatott a kisváros közösségére. Vegyük például a helyben élő
birtokoscsalád, a Podmaniczkyak szerepét ? ők aktív tagjai voltak a korabeli
evangélikus közéletnek is, és Aszód volt az uradalmi központjuk, a lakhelyük. De
az evangélikus egyház működését is ismernünk kell, sőt, az országos politikában
zajló eseményeket is tükröződni látjuk a kisváros vitájában. Egy léptékváltó
vizsgálattal nemcsak okokat és összefüggéseket fedezhetünk fel, hanem egy 19.
századi mezővárost is alaposan megismerhetünk. A kisváros társadalmának
feltárása ? melyre ez a munka szintén vállalkozott ? nemcsak a lelkészválasztási
vita mozzanatait segít megérteni, hanem azt is, hogy hol a kisember helye a
történelemben, hogyan működött egy ilyen közösség, és tagjai milyen stratégiák
mentén hoztak döntéseket. Mi motivált egy korabeli evangélikus kézművest, és
hogyan gondolkodott a kis parcellával bíró gazda vagy épp a zsellér? Hogyan
hatott a nyelvi-nemzeti kérdés egy háromnyelvű gyülekezet életére? A vitán
keresztül némi elemzéssel és nyomozással egy teljesen új világot ismerhetünk
meg. Így a könyv nem csak a Mikulás Dániel Ede megválasztásával kapcsolatos
konfliktussorozatot írja le. A nyomozás során közelebbről megismerkedhetünk a
Podmaniczky családdal és a várossal is. Ugyanis a 19. századi Aszód demográfiai
viszonyai, lakóinak vagyoni, társadalmi és nyelvi megoszlása, sőt, a kapcsolati
hálókon keresztül a közösség láthatatlan, belső viszonyrendszere is feltárul az
olvasó előtt. A nyelvi konfliktusok szintén megjelennek a munkában. A város
egyik legmeghatározóbb korabeli szereplője, Petőfi Sándor aszódi tanára, Koren
István életútja tanulsággal szolgál számunkra. Hiszen megmutatja, hogy a nyelvi
identitás nem statikus dolog, sőt, azt is láthatjuk, hogy a korszakban milyen
folyamatok és hogyan alakíthatták azt. BOZÓ-SZŰCS DIÁNA Tanulmányait az
Eszterházy Károly Egyetemen (ma Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) végezte
történelem alap- és mesterszakon, majd ugyanitt a Történelemtudományi Doktori
Iskolában doktorált 2020-ban. A Dualizmus kori parlamentarizmus ? regionális
nézőpontból OTKA kutatócsoport tagja. Kutatási területe a 19. századi magyar
társadalomtörténet, azon belül a multietnikus Magyarország nyelvi viszonyainak
és konfliktusainak kérdésköre, a szlovák nemzeti mozgalom története, valamint a
mikroközösségek. A kötet adatai: Formátum: 142 x 197 mm Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2023 Terjedelem: 290 oldal