Koszta Gabriella fordításában, Dragomán György utószavával A jobb szárny című
kötet zárja le Mircea Cartarescu grandiózus regénytrilógiáját, a Káprázatot. A
regény fókuszában egyetlen sorsdöntő, rövid és véres eseménysor, az 1989.
decemberi romániai forradalom áll. A regény fiatal hőseit magukkal sodorják a
Bukarest utcáin zajló események, és miközben megpróbálják megérteni a körülöttük
zajló történelmet, aktív részeseivé is válnak. A forradalom egy egész generáció
sorsát határozta meg, románok és magyarok kollektív emlékezetében egyaránt
kitüntetett helyet foglal el. Metafizikai élmény, amely nem fokozatosan jön
létre, hanem az időtlen pillanat hirtelen fellobbanó - káprázatos - fényében, a
kiterjedés nélküli örökkévalóságban, a nem-lét senkiföldjén. Ez a regény
egyszerre beavatás a történelmi esemény átélésébe és átélhetetlenségébe,
megtapasztalásába és minden tapasztalaton túli mélységeibe. Mircea Cartarescu
mikroszkopikus részeire bontja a csodát. Az egyedi testtel megtapasztalt létben,
a saját belső idegpályáin, zsigereiben, gondolkodásában és nemiségében megtett
anatómiai - és költői - utazás során tárja fel a tapasztalt valóság eseményeit
és a képzelet működését. MIRCEA CARTARESCU (1956, Bukarest) román író
Káprázat-trilógiájával (A bal szárny, 1996; A test, 2002; A jobb szárny, 2007)
nemzedéke legnagyobb hatású prózaírójává vált hazájában. Regényei megjelentek
angol, spanyol és német fordításban. 2015-ben elnyerte a Lipcsei Könyvvásár
nagydíját. A trilógia második kötete Káprázat. A test címmel jelent meg 2015-ben
a L'Harmattan Kiadó gondozásában.