Galicia zökkenőmentesen állt át a dohányáruról a kokainra. A szállítmányok
egyre csak érkeztek; a kolumbiaiak és a marokkóiak is joggal bíztak a helyi
klánok szakértelmében. Időközben a galiciaiak példás bűnszervezetekké képezték
ki magukat: gondosan szabályozták a saját működésüket, jó kapcsolataik voltak,
és nem utolsósorban nagyon, nagyon gazdagok lettek.
Északnyugat-Spanyolországban, azaz Galiciában évtizedek óta könnyű hozzájutni a
drogokhoz. Évtizedeken át a csempészek, majd a drogcsempészek voltak itt a
legnépszerűbbek, és klánjaik úgy uralták az életet, mintha a világ
legtermészetesebb dolga lenne, hogy illegális tevékenységből keresik a pénzüket.
Mert félniük sokáig semmitől sem kellett - a politikusok vagy nem akartak tudni
arról, hogy mi folyik Galiciában, vagy ők is vastagon hasznot húztak ebből a
bizniszből. Egészen addig, amíg az anyák meg nem elégelték, hogy fiaik fiatalon
meghalnak a drogok miatt. Egészen addig, amíg a rendőrség végre el nem kezdte
letartóztatni a legfőbb capókat. De ez a hely attól még maradt, ami volt: az
európai kábítószerkereskedelem központja. A galiciai drogcsempészek különös
történetét egy fiatal, bátor spanyol oknyomozó újságíró meséli el - aki e könyve
révén az ország egyik leghíresebb írója lett.