Most akkor melyik ujjunkat harapjuk meg? Ha írunk erről, akkor talán arról is
kellene, a harmadikról már nem is szólva. Tehát... Tehát fel volt adva a lecke,
amikor megszületett a Nemzeti Sport évkönyvének az ötlete. A sport világa nap
mint nap termeli a szenzációkat, a bámulatos teljesítményeket, amelyekről egy
sportnapilap hivatásának megfelelően rendre be is számol, ám éppen az idő
múlása, az, amely olykor fájóan taszítja a feledésbe a ma bajnokait. Mondják,
nincs elavultabb egy tegnapi újságnál, pedig a sportban a teljesítménynek
kijárna az örökkévalóság. Ám egy idő után minden összemosódik, egybefolyik, és
csak találgatjuk, Feofanova világcsúcsa vajon mikor is született, melyik
esztendőben parádézott a Manchester ellen Ronaldo - és folytathatnánk a sport
csaknem a végtelenségig. Jó lenne tehát összegezni, ez volt az évkönyv ötletének
az alapja. Összegezni mindazt, amivel kiemelten foglalkoztunk, feleleveníteni,
újra átgondolni azokat az eseményeket, sztorikat, amelyek meghatározták a
nemzeti Sport életét 2003-ban. Karácsonyra jelent meg lapunk első száz évének a
története, szinte magától kínálkozott, hogy nem száz esztendőnként, hanem minden
évben foglaljuk össze, mivel és hogyan szolgáltuk ki olvasóink igényeit.