Szerző: Tóth Csaba Martin Opitz Kiadó, 2023 Mégis, adhatott-e bárhol, bármit is
az anyatermészet, amit Erdélytől megtagadott? Méhe Európa bármely országánál
több fémet és ásványt rejt, az pedig egyenest szembeötlő, milyen könnyű itt
kibányászni őket. Köleséri Sámuel 1717-ben nyomtatásban megjelent soraiban
felrajzolt kép megfelel annak a közvélekedésnek, amellyel nagyjából Hérodotosz
óta tekint a világ a természeti kincsekben különösen gazdag Erdélyre.
Aranyát-ezüstjét az ókor óta lankadatlanul bányászták a szkítákkal rokon
agathürszoszok, kelták, dákok, rómaiak, magyarok és szászok. A felszínre hozott
nemesérc tetemes része aztán csillogó arany- és ezüstpénzekké alakult át,
amelyek a világ minden részére eljutottak. Az erdélyi pénzverést ugyan a kelták
kezdték meg, de igazán magas szintre a középkori Magyar Királyság, majd az újkor
hajnalán létrejött Erdélyi Fejedelemség emelte. Jelen kötet az erdélyi
nemesércbányászat és az ehhez kapcsolódó pénzverés több, mint ezeréves
történetébe enged bepillantást a kelta kezdetektől a gyulafehérvári pénzverde
1871-es bezárásáig. A képekkel gazdagon illusztrált kötet egyszerűen és
közérthetően vezeti be az érdeklődőket az erdélyi pénzek színes világába. A
kötet adatai: Formátum: 24.x30x1,4 cm Kötés: keménytábla Megjelenés éve: 2023
Terjedelem: 160 oldal