(Növényélettan) Szerkesztő: Erdei László JATE Press, 2000 A kötet adatai: Kötés:
Puhakötés Megjelenés éve: 2000 Terjedelem: 210 oldal Tartalomjegyzék: ELŐSZÓ 1.
KÖRNYEZET- ÉS NÖVÉNYANALITIKAI MÓDSZEREK 1.1. ATOMSPEKTROSZKÓPIAI VIZSGÁLATOK
NÖVÉNY ÉS KÖRNYEZETI MINTÁK FÉMTARTALMÁNAK KIMUTATÁSÁRA 1.1.1.
Atomspektroszkópiai módszerek áttekintése 1.1.1.1. Emissziós módszerek 1.1.1.2.
Atomabszorpciós módszerek 1.1.1.3. Egyéb alkalmazható módszerek 1.1.2. A
gyakorlat menete 1.1.2.1. Munkavédelmi előírások 1.1.2.2. Általános
laboratóriumi alapműveletek 1.1.2.3. Mintavétel 1.1.2.4. Mintaelőkészítés
1.1.2.5. Minták tárolása 1.1.2.6. A gyakorlat leírása 1.2. HORMONOK ÉS
STRESSZ-INDUKÁLTA SZERVES KOMPONENSEK KIMUTATÁSA KROMATOGRÁFIÁS MÓDSZEREKKEL
1.2.1. Kromatográfiás módszerek áttekintése 1.2.1.1. Gázkromatográfia 1.2.1.2.
Folyadék-kromatográfia 1.2.2. A gyakorlat menete 1.2.2.1. Munkavédelmi előírások
1.2.2.2. Általános laboratóriumi alapműveletek 1.2.2.3. Mintavétel 1.2.2.4.
Mintaelőkészítés 1.2.2.5. A gyakorlat leírása 1.3. STRESSZ HATÁSÁRA INDUKÁLÓDÓ
GÉNEK VIZSGÁLATA NORTHERN HIBRIDIZÁCIÓS ANALÍZISSEL, ÖSSZ RNS IZOLÁLÁSA NÖVÉNYI
SZÖVETEKBŐL 1.3.1. Bevezetés, tudományos háttér 1.3.2. A növényi RNS tisztítás
fontosabb lépései 1.3.2.1. Feltárás 1.3.2.2. A nemkívánatos sejtalkotók
eltávolítása 1.3.2.3. Az RNS újraoldása, OD mérés 260 és 280 nm-en 1.3.3. Az RNS
minőségének ellenőrzése 1.3.4. Az RNS minták analizálása 1.3.4.1. Northern
hibridizáció (RNS blottolás) 1.3.4.2. ?Dot? és ?slot? hibridizáció 1.3.4.3. A
?filter? hibridizáció 1.3.4.4. RNS térképezés S1 nukleáz vagy ribonukleáz
felhasználásával 1.3.4.5. In situ hibridizáció 1.3.5. A gyakorlat menete
1.3.5.1. Előkészítés 1.3.5.2. Az RNS-kivonás menete: módosított fenol/SDS
eljárás 1.3.5.3. RNS koncentráció meghatározása fotométerrel 1.3.5.4. Az RNS
minták ellenőrzése 1.3.6. Függelék 1.3.6.1. Az 1%-os agarózos gél készítése
1.3.6.2. Gélelektroforézis 1.3.6.3. Az RNS kivonásához szükséges felszerelés,
eszközök, műszerek listája 1.3.6.4. A szükséges vegyszerek, oldatok 1.3.6.5.
RNáz mentesítés 1.3.7. Felhasznált irodalom 2. MEMBRÁN ÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK
NÖVÉNYEKBEN 2.1. A NÖVÉNYI ANYAGTRANSZPORT ALAPJAI 2.1.1. Passzív és aktív
transzport 2.1.2. Iontranszport membránon keresztül 2.1.3. A H+ elektrokémiai
gradiense: a kemiozmotikus mechanizmus 2.1.4. A növényi membránon keresztüli
transzport mechanizmusai 2.1.4.1. Diffúzió, transzporterek, csatornák 2.1.4.2. A
növényi ATP szintáz és ATPáz mechanizmusok. Az elsődleges, elektrogén proton
pumpa 2.1.4.3. H+?ATPázok, pirofoszfatáz és redox rendszer 2.1.5. A növényi
iontranszport 2.1.5.1. Ionfelvételi kinetikai modellek 2.1.5.2. Iontranszport
izolált vezikulákkal: H+-transzport és a másodlagos rendszerek 2.1.5.3. Az
ionfelvétel és transzlokáció szelektivitása 2.1.6. Felhasznált irodalom 2.2. AZ
IZOTÓPOS NYOMJELZÉSES TECHNIKA BIOLÓGIAI ALKALMAZÁSA. AZ IONTRANSZPORT KINETIKAI
VIZSGÁLATA 2.2.1. Radiokémiai alapismeretek áttekintése 2.2.1.1. Alapfogalmak
2.2.1.2. Radioaktivitás 2.2.1.3. Radioaktív átalakulások: ?-, ?- és ?-bomlások
2.2.1.4. Természetes radioaktív izotópok 2.2.1.5. Magreakciók 2.2.2. Radioaktív
vegyületek alkalmazása 2.2.2.1. Izotópok analitikai alkalmazásának áttekintése
2.2.2.2. Minta előkészítése ?-, ?- és ?-sugárzás mérésére 2.2.2.3. Minták
aktivitásának mérése, detektálás 2.2.2.4. Sugárzás elleni védekezés 2.2.3.
Nukleáris környezetvédelem 2.2.4. Nyomjelzős technikai módszerek sugárzó és
stabil izotópokkal 2.2.5. A káliumfelvétel és -transzport vizsgálata izotóp
technikával 2.2.5.1. A gyökér K+ felvételi mechanizmusai 2.2.5.2. Gyakorlat: a
gyökér K+ felvételének vizsgálata radioizotópos nyomjelzéses technikával 2.3. A
TRANSZPORT MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA: MEMBRÁNCSATORNÁK VIZSGÁLATA PACTH CALMP
TECHNIKÁVAL 2.3.1. A növényi elektrofiziológia rövid története 2.3.2. A voltage
clamp és a patch clamp technika 2.3.2.1. Patch-modellek 2.3.2.2. Szűrési
eljárások 2.3.2.3. A digitális jelfeldolgozás 2.3.2.4. A jelanalízis lépései
2.3.2.5. Elektromos kettősrétegek a seal kialakulása előtt és után 2.3.3.
Növényi ioncsatornák 2.3.3.1. Az ioncsatornák azonosítása 2.3.3.2. Ioncsatorna
modellek 2.3.4. Növényi csatornák ionpermeációs modelljei 2.3.4.1. I/V görbék
állapot modellje 2.3.4.2. Az ionforrás és az írisz modell 2.3.4.3. Az ion-ion
kölcsönhatások fizikai modelljei 2.3.4.4. Felületi töltések és lefedésük
(screening) 2.3.5. Az exo- és endocitózis mérése patch clamp technikával
2.3.5.1. A membránkapacitás és a plazmamembrán területének kapcsolata 2.3.5.2.
Időfüggő kapacitásmérés teljes sejtmembránon 2.3.5.3. Az exocitózis és az
endocitózis különválasztása 2.3.5.4. Az exocitózis szabályozása 2.3.6. A
csillárkamoszatok, mint a növényi sejtek elektrofiziológiai tanulmányozásának
eszközei 2.3.6.1. A permeabilizált sejtmodell és az intracelluláris perfúzió
2.3.6.2. Az elektrogenezis mechanizmusa a plazmamembránban 2.3.6.3.
Ingerlékenység 2.3.6.4. Akciós potenciál a plazmamembránban 2.3.6.5. A csatornák
szabályozása 2.3.6.6. A repolarizáció mechanizmusa 2.3.6.7. A vakuólum
membránpotenciálja 2.3.6.8. Akciós potenciál a vakuólumban 2.3.6.9. A
fotoszintézis szerepe a plazmamembrán potenciáljának szabályozásában 2.4. A
FLOEM MOBILIS FEHÉRJÉINEK VIZSGÁLATA 2.4.1. Bevezetés 2.4.2. A kísérlet tárgya:
a floem 2.4.2.1. A rostacső elem 2.4.2.2. A kísérősejtek 2.4.2.3. A P-proteinek
2.4.2.4. A floem exudátum (rostacső nedv) 2.4.3. Kísérletek ? anyagok ?
módszerek 2.4.3.1. A növényi anyag 2.4.3.2. Floemexudáció: rostacső nedv
gyűjtése csíranövényből 2.4.3.3. Elektroforetikus eljárások 2.4.3.4.
Izoelektromos fókuszálás (IEF) 2.4.3.5. Kétdimenziós poliakrilamid gél
elektroforézis (2D) 2.4.3.6. Fehérjék elektroforetikus transzfere NC, PVDF
membránra 2.4.4. További lehetőségek ? ha már vannak izolált, tiszta fehérjéink
2.4.4.1. Western-blot 2.4.4.2. Poliklonális antitestek előállítása 2.4.4.3.
Foszforilált fehérjék és protein-kináz enzimaktivitás detektálása 2.4.4.4.
N-terminális aminosav szekvencia meghatározása 2.4.4.5.A fehérjék szintézise:
[35S]-L-metionin felvétele 2.4.5. Utószó