Napjainkra számos művészeti iskolában tanulható a népi furulya, amelynek
népszerűsége egyre nő. A magyar népi furulyajáték alapjai című tankönyv
kifejezetten azok részére készült, akik most szeretnék elkezdeni a népi furulya
tanulását és több éven keresztül folytatni is kívánják. Ehhez nyújtunk bőséges
dallamanyagot írott és hangzó formában egyaránt. A 180 számozott kotta több mint
fele a CD mellékleten is hallható. A kezdeti daltanulást fogásjelek segítik, a
kottaanyagot pedig több mint 50, eddig nem közölt archív fotó illusztrálja. A
kötet használata nincs életkorhoz kötve, azonban célszerű 2-3. osztályos korban
elkezdeni. Megfelelő és kitartó gyakorlással két év alatt eljuthat a növendék a
kötet II. részében található hagyományos furulyás dallamokig. A hatlyukú magyar
furulya eredetileg pásztorok hangszere volt ? a citera mellett talán az egyik
legelterjedtebb népi hangszerünk. Többnyire maguk készítették, és általában
olyan népdalokat játszottak rajta, amelyeket énekelni is tudtak, de előfordultak
? főként Erdélyben és a moldvai csángóknál ? szöveg nélküli, zömében
táncdallamok is. A hangszer leggyakrabban használt neve a furulya és ennek
hasonló változatai: furollya (Észak-Magyarország); furugla, furuglya (Dunántúl).
Nem volt ritka a pikula, fapikula, flóta, flajta elnevezés sem. Ez utóbbi két
elnevezést főként a harántfurulyára ? fuvolára ? használták. A moldvai csángók
sültünek, szűtünek nevezik. A magyar furulyák hossza 30-50 cm közötti, a hat
dallamjátszó lyuk a hangszer sípjának szélhasító nyílásával ellentétes oldalon
található. Hangsoruk legtöbbször dúr vagy mixolíd, gyakran semleges tercű (az
alaphangtól számított harmadik, olykor pedig a hetedik hangja is semleges). Az
ilyen hangsorú furulyát a népi gyakorlatban tiszta hangúnak tartották.
Hangterjedelme két, két és fél oktáv, azonban a legfelső hangokat csak néha
használták, félhangok fogására is csak ritkán volt szükség. A dallamok
záróhangjában tájegységenként eltérést találunk, de hangsorukban a ?B? hang
jelenléte szinte mindig megfigyelhető; ezt villafogással vagy féllyuk
alkalmazásával szólaltatták meg. Ezeken a területeken a ?H? hangot nem, vagy
csak ritkán használták. Előfordult még ? jellemzően a palóc vidéken ? a ?fogott?
?F? hangra való dallamzárás mind a dúr-, mind a moll jellegű dallamok esetén,
ezért itt szükség volt az ?A? hangnál mélyebb ?Asz? hang fogására is. Ezt az
alsó három hangnyílás egyidejű befedésével szólaltatták meg. Ennél több félhang
fogására a magyar népi furulyajátékban nem volt szükség. Az öreg furulyások
közül többen ?fordítva? fogták hangszerüket, vagyis a bal kezük volt alul.
Napjainkban is megfigyelhető, hogy a balkezesek szívesebben fogják így a
hangszert. Az oktatásban mind a jobb, mind a balkezes fogás alkalmazható. A
kötet I. része kis hangterjedelmű gyermekdalokkal kezdődik, amelyek furulyán
való eljátszása előtt célravezető azok eléneklése. Mindezt kis hangterjedelmű
dalok, majd pentaton és modális hangsorú népdalok követik, később pedig
megjelennek az egyszerűbb ? a régi furulyások játékában is fellelhető ? díszítő
elemek is. A dallampéldákat javarészt az eredetileg énekelt magyar népdalokból
válogattuk, olykor az egyszerűbb változatot kiegészítve egy díszesebb furulyás
változattal. A hangzó melléklet dallamanyagának nagy része ?C? alaphangú
furulyán szólal meg, ez azonban nem zárja ki másfajta hangolású hangszerek
használatát. A kötet II. részében tájegység szerinti csoportosításban találjuk a
dallamokat; itt már fellelhetők csak hangszeren játszott, szöveg nélküli
táncdallamok is a néphagyomány jeles furulyajátékosainak előadása alapján
lekottázott formában. Könyvünk hangzó mellékletén ? bár nem az adatközlő
furulyások játéka hallható ? igyekeztünk előadásukhoz hűen igazodva
megszólaltatni dallamaikat az egyes tájakra jellemző fúvásmóddal és
játéktechnikával az adott területek jellemző furulyatípusain. Ezeket a
dallamokat Juhász Zoltán ?Furulyaiskola II-III-IV.? köteteiből, ?Az utolsó dudás
? Pál István nógrádi pásztor zenei öröksége? című könyvéből, Balogh Sándor
?Moldvai hangszeres dallamok? című könyvéből, valamint Kádár Ferenc dévaványai
furulyás felvételeiből válogattuk.