?A fejemben kergetőznek a gondolatok arról, hogyan fogjuk megostromolni
Herszont. Nem hinném, hogy a polgármester kenyérrel és sóval siet majd elébünk,
felhúzza az Orosz Föderáció zászlaját az önkormányzat épületén, mi pedig
díszmenetben vonulunk be a városba. Amit az utóbbi két napban láttam, egyáltalán
nem hasonlít a krími forgatókönyvre. Ez a két háborús nap teljesen zűrös nekem.
Mi folyik itt? Mi van Oroszországban? Mi van a donyecki szakadároknál? Mi folyik
a világban?? Filatyjev könyve rendkívüli kordokumentum: az első részletes
beszámoló az ukrajnai háborúról egy olyan orosz katona részéről, aki annak első
hónapjaiban részt vett a hadműveletben. Hogy miért és mi végre, azt társaihoz
hasonlóan ő sem tudta. Teljesítette a parancsokat, készen állt arra, hogy öljön,
mert ? egy ideig ? biztos volt benne, hogy valami rendkívüli eseménynek
(NATO-támadás?) kellett történnie ahhoz, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. S
akkor neki a haza védelme a feladata. Lassacskán azonban kitisztult előtte a
kép: az is, hogy Oroszország (szerinte) értelmes ok nélkül indította el a
háborút, s az is, hogy az orosz hadseregben borzasztó állapotok uralkodnak: a
haditechnika elavult, a tisztek nem törődnek az embereikkel, a legfelső
vezetőknek gőzük sincs róla, mi folyik a laktanyákban és a harctereken? És akkor
már csak egy dolog éltette: ?Uram, ha túlélem, mindent megteszek azért, hogy
változtassak a dolgokon!? ? imádkozott magában. Imádkozott azért, hogy véget
érjen a háború és a politikusok megegyezzenek egymással.