Már Kolumbusz a legszebb gyöngyszemnek nevezte Kubát, amikor földjén partra
szállt. Aztán megvetették rajta lábukat a hódítók, majd nagyhatalmak
ütközőpontja, kalózok fellegvára lett... A múlt században Kossuth katonái is
küzdöttek Kuba szabadságáért. Mindig az érdeklődés középpontjában volt, de talán
sohasem annyira, mint napjainkban, amikor népe új világot teremt az Újvilágban!
Egy és negyed magyarországnyi területű, elnyúlt sziget, alig nyolcmillió lakos -
ez Kuba a kívülállónak, aki csak térképről és hallomásból ismeri. De milyennek
látja belülről az olyan ember, aki több mint egy évig élt és dolgozott ott,
bejárta minden vidékét, aprólékosabban, mint a legtöbb kubai? A szerző Kuba
növényföldrajzának térképezéséhez nyújtott segítséget, s ami ezzel jár: beutazta
az országot keresztül-kasul, autón, gyalogszerrel, repülőgépen, lóháton, stb.
Eközben nemcsak térképeket rajzolt, hanem gyűjtött növényt (felfedezett több
mint száz új fajt), talajmintát, és sok más között mindenekelőtt élményeket: a
tájról, az emberekről, életmódról, szokásokról, történelmi emlékekről,
művészetről és zenéről, s magáról az utazásról - egyszóval a mai Kubáról,
hétköznapjairól és ünnepeiről. A szerző jó kalauznak bizonyult: az olvasó szinte
észrevétlenül szereti meg Kuba varázsos tájait, számunkra különös lakóit, s
talán azzal a sóhajjal teszi le a könyvet, hogy bárcsak hazánkról is
olvashatnánk egyszer hasonlót! A száznál több - közte számos színes - fotó
segíti elképzelhetőbbé tenni az élmények színes forgatagát.