Fodor Gyula (1871?1942) a 19. század utolsó éveiben építész vállalkozóként
kezdte pályáját, első önálló tervezői megbízásait a 20. század elején kapta.
1903 és 1914 között ? amikor a bérházépítés virágzó korszakát élte ? több mint
negyven, többnyire szecessziós stílusú bérház valósult meg tervei nyomán a
fővárosban. Megbízói körét tehetős építési vállalkozók és kereskedők alkották,
akiktől egymás után gyakran több megrendelés érkezett. Legismertebb alkotásai a
Hajós utcában álló Napóleon-udvar, a Nagymező utcai Ernst-bérház és a két
főbejárattal rendelkező Arany Sas-udvar az Üllői út elején. Budapest utcáin
járva könnyen beazonosíthatjuk az általa tervezett épületeket: a magasba nyúló,
tört vonalakkal lezárt vagy háromszögű oromzatok mellett bérházait az igényesen
kiképzett és gazdagon díszített előterekről és lépcsőházakról lehet megismerni.
Mindemellett a rendelkezésre álló telek minden négyzetméterét gondosan
hasznosító alaprajzai miatt később bérház-specialistaként aposztrofálták. Az
első világháború után a bérházépítés sokáig szünetelt, így az Atlantica
Tengerhajózási Rt.-nek köszönhetően jutott munkához, ebben az időben ipari
csarnokokat tervezett a Háros-szigetre. Amikor a gazdasági világválság után az
építőipar ismét fellendült, Fodor már némileg eltávolodott a tervezéstől, utolsó
alkotása ? egy balatonboglári üdülőépület ? 1935-ben épült fel modern stílusban.