Egy ferencvárosi kórházban láttak valami tündért, valami Szűzanyához hasonló
égi lányt, ahogy hordágyon vitték a kórházba már halott testét. Szegény Fedont
úgy kellett kivágni belőle. Az orvosok persze jól meglepődtek, mert Fedon, aki
nem mellékesen több mint 8000 grammot nyomott, rőt hajjal és elegáns barkóval
született. Azt mondják, már-már megszólalt, szerintem nem volt kedve hozzá,
hiszen másnap reggelre meg is szökött a klinikáról, legalábbis hűlt helye
maradt. Regős Mátyás világa a kompozíció tengelyében álló gondolat értelmében
kezdi ki a szentimentalizmust, a szűkebb és tágabb közösségekre jellemző
önmitizálási hajlamot. Az életrajzi fikció a történeti tanúságtételek részeként
is jelentkezhet (bizonyítja ő), ilyenkor hitelesítő, dokumentáló rendeltetésű. A
hagyományos megformálásmód nem jellemző rá, mivel nála a fejlődéstörténeti
keretet szétfeszíti a fantasztikus és mitologikus imagináció. Ahogyan
Arisztotelész a Poétika IX. fejezetében mondja: ?A költészet azért áll közelebb
a filozófiához és magasabb rendű, mint a történetírás, mert a költészet inkább
az általánosat, a történetírás meg az egyedit mondja. Bereményi Géza Bevalljuk
vagy sem, legtöbbünknek igenis volt egy képzeletbeli társa gyermekkorában, egy
semmitőlsefélni alak, örökké nyitott kabáttal. Regős Mátyás és barátja, Patyik
Fedon közös világa felrúgja a formális logika szabályait, bizarr történések
esnek meg velük egy szédítően másfajta törvény mentén. A 20. század elejének
nagy mestere, Urmuz kel életre e művekben, egy kacagtató, a fát önmaga alatt
vágó érzelmesség köntösében. Sántha Attila Regős Mátyás 1994-ben született a
Ferencvárosban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar?hittan szakos
hallgatója. Jelenleg Budapesten él. Ez az első kötete.