A sokszor vérpezsdítő, máskor szívszorongató történetek Budapesttől Indiáig
röpítik az olvasót. Dézsi Desirée novellái az ezerarcú szerelemről és erotikáról
szólnak. Szerelem mindhalálig. Szerelem pirkadatig. A szenvedély tud szelíd és
érzelmes lenni, máskor bizarr és követelőző. Az írónő lebilincselően és sok
humorral mesél a női lélek gazdagságáról és az érzéki élmények sokszínűségéről.
Önmagáról pedig ezt írja: ?Tinédzserként azt gondoltam a szerelemről, hogy
csókos-simogatós játék, míg voltak korombeliek, akik már a szexet is unták.
Huszonévesen már tudtam, hogy azon kívül, hogy izgató érzés, nagyon jó érzelmi
összekapaszkodás is, de nem értettem, hogyan lehet néha szelíd, máskor
zabolátlan, ha minden a hormonokon múlik. Harmincas fejjel beláttam, hogy kell
az emberi reprodukcióhoz, de nem értettem, hogy ötven, hatvan éves, vagy még
idősebb emberek annyi tapasztalás és csalódás után hogyan állíthatják magukról,
hogy szerelmesek. Ma már értem. A szerelem teljesen értelmetlen. Nem kell rajta
gondolkodni, csak élvezni kell, és néha belehalni?.