A közbeszédben erős állítások hangzanak el Európa és benne Magyarország
felemelkedéséről és hanyatlásáról is. Eközben gyakorta háttérben marad az a
kérdés, hogy mennyi az annyi , és még inkább az, hogy honnan tudható, miért
annyi, mitől annyi? És mennyi lehet/lehetne a jövőben? Halmai Péter kötete a
négy évtizedes európai növekedési lemaradás összetevőinek klinikai alaposságú,
módszertanilag megalapozott elemzését adja, és ebbe a szélesebb keretbe helyezi
el Magyarországot. Összehasonlító elemzés keretében kapunk választ arra, hogy mi
az ok, mi a következmény, és - ma már szokatlan módon - mit kellene tennünk
ahhoz, hogy a több évtizedes trendet előbb megállítsuk, majd megfordíthassuk.
Csaba László, az MTA és az Academia Europaea/London rendes tagja, a
Közép-Európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára A globális gazdaság és az európai
integráció válságának egyik alapvető dimenziója a növekedési válság. Az elmúlt
évek erőteljes monetáris ösztönzői ellenére a globális pénzügyi válság után a
növekedés beindulásának a kilátásai továbbra is bizonytalanok. Halmai Péter
nemzetközileg is példa nélküli könyve jelentős elméleti és gazdaságpolitikai
hozzájárulás a kérdés kutatásához. Olyan kérdések tisztázásához ad az olvasó
számára segítséget, mint a növekedési potenciál, s így a potenciális növekedés
lehetőségei, az integráció növekedési hatásai, az európai növekedési potenciál
eróziója, a konvergencia és a felzárkózás, a lehetséges növekedési modellek vagy
a strukturális reformok hatásmechanizmusai. A könyvet a szakértő és az érdeklődő
olvasónak egyaránt ajánlom. Palánkai Tibor, az MTA rendes tagja, professor
emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem Halmai Péter könyve meggyőző elméleti és
módszertani apparátus felhasználásával bizonyítja, hogy az euroszklerózis
jelensége mögött nemcsak a társadalmak és az intézmények elöregedése áll, hanem
egy gazdasági modell több évtizede tartó folyamatos avulása is. A 2008-ban
kezdődött válság csak egy a lemaradás tényezői közül. Európa mind szembeötlőbb
gazdasági lemorzsolódásának fő okai termelékenységi jellegűek, és ezek a bajok
csakis átgondolt és átfogó reformokkal orvosolhatók. Az európai integráció
folyamata még mindig számos növekedési tartalékot rejt, de ezek kihasználásához
a verseny és az innováció feltételeinek az eddiginél sokkal gyorsabb, akár egyes
tagállami részérdekeket is félresöprő alapos megjavítása szükséges. Török Ádám,
az MTA rendes tagja, a Pannon Egyetem és a BME egyetemi tanára Az elmúlt
évtizedben, különösen a 2008-ban elkezdődött pénzügyi és gazdasági válságot
követően kiéleződtek Európában a globalizációhoz történő alkalmazkodás
problémái, számottevően csökkent az európai versenyképesség, és mindez nyílt
növekedési válságba torkollt. Halmai Péter arra vállalkozik, hogy a korszerű
növekedési elméletek és széles körben gyűjtött adatok alapján, erőteljes
empirikus megalapozásra törekedve, elemezze az európai növekedési potenciál
bekövetkezett erózióját, feltárja a kilábalás lehetőségeit, és felvázolja az
Európa előtt álló lehetséges hosszú távú növekedési mozgáspályákat. A globális
áttekintés mellett részletesen tárgyalja az új tagországok növekedési, illetve
felzárkózási modelljét, a követett modell hiányosságait, megújításának
lehetőségeit, mindenekelőtt a strukturális reformok lehetséges hatásait a
növekedési potenciálra. A szerző, nem először, ebben a kötetében is példaszerűen
alkalmazza a modern közgazdaságtan által felkínált elméleti modelleket és
elemzési módszertant a roppant időszerű és releváns gazdaságpolitikai kérdések
empirikus elemzésére. A korszerű közgazdasági elméletek és gyakorlati
alkalmazásaik művelői mellett az európai gazdaságok iránt általában érdeklődők
is hasznosan forgathatják a könyvet. Zalai Ernő, az MTA rendes tagja, professor
emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem