Böjte Csaba, több mint ötezer gyermek nevelőapja derűt sugárzó, reményt adó és
nemes tettekre sarkalló ember, ki a szívét osztja szét nap mint nap. Vajon
milyen az a család, amely gyökereket és szárnyakat adott neki? Milyen volt Csaba
testvér ártatlanul bebörtönzött édesapja után vágyakozó gyermekként, háborgó
lelkű kamaszként, keményen dolgozó bányászként, majd lélektől fűtött fiatal
szerzetespapként? Hogyan alapította és hogyan működteti élet-, érték- és
nemzetmentő munkásságát? Egy különleges asszony ?tisztakék? szemével
pillanthatunk most bele az életébe. Ez az asszony állt hozzá a legközelebb, ő
volt a legrégibb és legkedvesebb munkatársa: az édesanyja. Karikó Éva négy
interjúkötetet készített Böjte Csabával kiadónknál a hit legfontosabb
igazságairól. Ebben a könyvben azonban Csaba testvér édesanyját bírta szóra
2015-ben, halála előtt fél évvel. Böjte Julianna, ha csak tehette, kerülte a
nyilvánosságot, szelíden, határozottan és nagylelkűen a háttérben végezte
munkáját. Ugyanazzal a józansággal és kitartással, ahogy fiatalasszonyként
egymaga nevelte fel gyermekeit az apa nélkül maradt családban. Elfogadta sorsát,
imáival hordozta fiát és sok-sok ?unokáját?, akik, mint vallomásukból kiderül,
nyugalmat, biztatást, biztonságot kaptak tőle. Csaba testvér szavaival: ?ő a
jéghegy láthatatlan alapja, amely magasba emel engem?.