A szép és szenvedélyes, kíváncsi és álmodozó Angélique-ot előbb csak tréfásan
nevezik az angyalok márkinőjének, amikor szolgasorsú pajtásaival a kastély
környékén csavarog, ismerkedik az élet furcsaságaival és szörnyűségeivel, a
természettel, a háború kegyetlenségeivel, a szerelemmel: a XVII. századi
Franciaország zűrzavaros, fényes és borzalmas világával. S a felnőtt, szépségben
és csinosságban kiteljesedett Angélique elindul egy hihetetlen és furcsa karrier
útján, a legmagasabb körök, a Napkirály, a tündöklő XIV. Lajos udvara felé. A
lányt apja, az elszegényedett nemesúr hozzáadja, hozzákönyörgi a torz arcú,
sánta Peyrac grófhoz, akinek óriási - és titokzatos eredetű - vagyona van, és
rejtélyes mániája: egy kémiai laboratóriumban az ördöggel cimborál. Lesz-e
szenvedélyes szerelem ebből a különös házasságból? Mi rejlik Peyrac gróf titkai
mögött? Mit szól az egyház, a még eleven inkvizíció ezekhez a bűnös
kísérletekhez, Mit szól a hiú Napkirály ahhoz, hogy az a szörnyeteg nemesebb és
gazdagabb, mint maga a király? S mi minden zűrzavart okoz, hogy Angélique még
kamasz lányként rábukkant egy ládikára, amelyben a királyig érő összeesküvés
levelei rejtőznek? Kalandregény ez a javából, a három testőr és gróf Monte
Christo világa, amelyben a szépség és a rútság gazdagon díszítve jelenik meg,
nagy szenvedélyekkel, ravasz cselszövésekkel, látványos párbajokkal, a szerelmi
mámor testi-lelki sokszínűségével. S látjuk a korabeli francia vidéket és a
regényes Párizs valóságot elhitető díszleteit: a kastélyt, a csapszéket, a
máglyatüzet, a börtönt, a királyi lakodalmat. De ízelítőt kapunk a kor
bölcseleti kalandjaiból s játékos technikai csodáiból is. És ha megszeretjük,
örvendjünk: hosszú regénysorozat első darabja ez.