Szerző: Kulcsár Zoltán Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2023 Az 1939-es születésű
Kulcsár Zoltán szerencsésnek nevezheti magát, hiszen több rokonával ellentétben
fiatal kora miatt őt nem hurcolták el málenkij robotra a szovjet katonák. A
szülőföldjét, Kárpátalját erőszakosan bekebelező hódító nagyhatalom által rájuk
kényszerített szovjet paradicsom különféle poklait azonban neki és szeretteinek
is meg kellett szenvedniük. A szerző olvasmányos stílusban eleveníti fel saját
életének nyolc évtizedét, ehhez hátteret a Magyarország ezeréves egységéből
kiszakított Kárpátalja - családja sorsával ezer szálon összefonódó - tragikus
története ad. Édesapja egy csehszlovák járőr bántalmazása következtében hunyt
el, egyik nagybátyja honvédként áldozta életét, a másik kettőt szovjetek
hurcolták el, hogy valamelyik távoli kényszermunkatáborban dolgoztassák. Két
nagynénje férjének is hasonló sors jutott. Rokonai közül csak egy tért haza. Bár
nem kényszermunkásként, de a szerző is megjárta Szibériát, miután 1961-ben
besorozták a szovjet hadseregbe. A sors keserű abszurdja, hogy egy napokkal
korábban felszámolt lágerbe vezényelték. A családi történetekkel tarkított, a
kárpátaljai magyarság olykor rabsággal felérő 20. századi mindennapjait bemutató
memoárt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások
és politikai foglyok emléke előtt tisztelgő sorozatában tárja a nagyközönség
elé. A kötet adatai: Kötés: ragasztókötött Megjelenés éve: 2023 Terjedelem: 120
oldal