A Mississippi partján fekvő városka tekintélyes bírája, Percy Northumberland
Driscoll házában két fiúgyermek születik egyazon napon: az egyik saját nejétől,
a másik egy Roxana nevű rabszolgaleánytól. Mrs. Percy Driscoll egy héten belül
meghal, így a két gyermek Roxy gondjaira marad. A rafinált rabszolga pedig
titokban elcseréli a csecsemőket, a sajátját az uraság családjában ajánlja, míg
a gazdag csemetét vérbeli hamiskártyásnak neveli. Nem sokkal ezután a városba
egy különc figura érkezik, aki furcsa elméleteivel, bolondos szokásaival hamar
kiérdemli a Puddingfejű gúnynevet. Semmi sem szorul olyan alapos javításra, mint
a többi ember viselkedése - körmöli naptárába, és alapos javításnak veti alá
szomszédait. miután a tragikus hallesetek, tűzvész és párbaj kikezdi a város jó
hírnevét, és felkavarja az addig erős idegzetű polgárok mindennapjait, az
önjelölt detektív nyomozásba kezd, meglepő eredményekkel... A Missouri állambeli
Floridában született író és humorista 1800-as évek évégén írt műveiből még ma is
úton-útfélen idézünk. Gúnyos, humoros, vagy éppen mélységesen bölcs mondásai
szállóigévé lettek. Akár a Koldus és királyfi, a Tom Sawyer vagy a Huckleberry
Finn jut eszünkbe Mark Twain neve hallatán, tudjuk, hogy talán csak Woody
Allanhez fogható humorú, és köznyelvi fordulatokban bővelkedő, de költői nyelven
írt műveket tartunk a kezünkben. És hogy jellemes ember volt-e Twain? Erről a
regény főhőse így vélekedne: Nincs az a jellem, amely tönkre ne menne, ha a gúny
céltáblája lesz - bármennyire nagyszerű és fennkölt is az a jellem, bármennyire
hitvány és ostoba is az a gúny.