Az ortodox kereszténységben Szent Hegynek nevezték azokat a hegyeket, amelyek a
lakott vidékektől távol menedéket nyújtottak Isten szolgáinak: a monostorokban
élő szerzeteseknek és a magányt kereső aszkétáknak. Valaha számos ilyen Szent
Hegy létezett, de mára mindössze egyetlen maradt: Áthosz. Ezen az erdő borította
félszigeten húsz, középkori alapítású monostor áll, melyek amellett, hogy a
bizánci építészet, ikonfestészet és más liturgikus művészetek remekeivel
dicsekedhetnek, egy még fontosabb kincset is őriznek: a keleti kereszténység
eleven lelkiségi hagyományát, mely az apostoli idők óta száll nemzedékről
nemzedékre. Ez a kötet Áthosz nem részletező, de lehetőségeinkhez mérten átfogó
bemutatását tűzte ki céljául: olyan kézikönyv, amely eligazítja az olvasót a
Szent Hegy és egyes monostorainak történetében, ismerteti a fontosabb művészeti
emlékeket, és nem feledkezik meg az ott élő atyák tanításáról sem. A kötetben a
több száz színes fotó mellett részletes szómagyarázat, térképek, ábrák és
névmutató segíti az olvasót, hogy bepillantást nyerjen az áthoszi szerzetesség
világába.